Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem várható, hogy az idén meggyőzik kollégáikat a kamatemelés szükségességéről a kelet-közép-európai monetáris tanácsok szigorításra hajlamos tagjai - állítja a Bloomberg elemzői körképre támaszkodó jelentése -, miután a globális gazdasági fellendülés akadozik, az inflációt pedig kézben tartják.
A lengyel jegybank ma kamatdöntő ülést tartó monetáris tanácsa a prognózisok szerint 3,50 százalékon tartja az alapkamatot és a Bloomberg által megkérdezett kilenc elemzőből hat úgy véli, ez így is marad 2011-ig. A határidős ügyletek alapján azonban most kicsit valószínűbbnek tűnik egy decemberi kamatemelés, miután a második negyedévben 3,5 százalékkal bővült a lengyel GDP. Ma kerül a kamat a román jegybank monetáris döntéshozói elé is, tőlük szinte mindenki azt várja, hogy 6,25 százalékon hagyják a májusban erre a szintre csökkentett kamatot.
A cseh jegybank monetáris tanácsa egy ellenszavazattal hagyta a múlt héten 0,75 százalékon az irányadó rátát, és a megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy idén nem lesz változás. A cseh jegybank kormányzója, Miroslav Singer múlt heti nyilatkozata szerint a költségvetés konszolidálását célzó kormányzati tervek épp eléggé nyomás alatt tartják majd az inflációt.
Magyarországgal kapcsolatban a kilenc elemző közül csak egy vélte úgy, hogy még az idén változhat a kamat, de a hírügynökség emlékeztetett rá: az MNB augusztusi kamatos üléséről kiadott jegyzőkönyv szerint már szóba került az emelés, 2008 augusztusa óta először (ugyanez volt a helyzet a lengyeleknél).
A legnagyobb dilemma az, hogy a jegybanki kamatok történelmi mélységben vannak és egy idő múlva normalizálni kellene őket - fejtette ki a Bloombergnek az RBC Capital feltörekvő piaci elemzője. Egyes jegybankárok hajlanának arra, hogy ez mielőbb megtörténjék, de aggódnak, hogy mi történik még a világgazdaságban és mi lesz a fellendüléssel. Minden nagy jegybank afelé mozdul, hogy több enyhítést nyújtson, és minden kamatemelést elhalasztanak 2012-re vagy 2013-ra. Miért kellene kapkodniuk a közép- és kelet-európai bankoknak - tette fel a kérdést az elemző.
