A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felhívta az Egyesült Államok kormányának figyelmét, hogy ideje pénzt tennie a közös kasszába, támogatva az eurózóna talpra állását. A Valutaalap nemrég ígéretet tett arra, hogy 335 milliárd dolláros kölcsönt biztosít Görögország és a valutaunió más, magas költségvetési hiánnyal küszködő, épp ezért komoly megszorítások elé néző tagországai számára. Márpedig az IMF nincs felkészülve egy ilyen akcióra; erre a pénzügyi tartalékok nem elégségesek - közölte a Valutaalap, kiváltva az amerikai kongresszus ideges válaszát.
A republikánusok szerint nagyon aggasztók az IMF által közölt számok, hiszen az Egyesült Államok hozzájárulása a közös kasszához már 2009-ben is nőtt. Az IMF most azt várja, hogy az USA duplázza meg hozzájárulását az alaphoz, ez pedig leginkább az adófizetőknek fájhat - vélekednek a republikánusok, akik az Egyesült Államok hozzájárulásának tavalyi emelése ellen is tiltakoztak.
Érdemes megfontolni, hogy - ahogy arra Douglas A. McIntyre, a 24/7 Wall Street publicistája is rámutatott - az előrejelzések szerint 100 milliárd dolláros extra hozzájárulás még mindig kevesebb lesz, mint amennyit az USA a GM, a Citigroup és a Bank of America megmentésére költött. Igaz ugyan, hogy annak a pénznek a nagy részét azóta visszaszedte az állam, s várhatóan a GM is képes lesz törleszteni a kölcsönt. Az IMF-be tolt pénztől azonban végleg búcsút mondhat az USA költségvetése, s ezt csak adókból tudja majd fedezni.
A republikánusok hőzöngése ennek ellenére megalapozatlan, hiszen az eurózóna gazdasági talpra állásának megtorpanása könnyen a világgazdaság egészének kilábalását is megakaszthatja, márpedig egy W-alakú recesszió jóval többe kerülne az Egyesült Államoknak, mint 100 milliárd dollár, ahogy ezt a 2009-ben folyton duzzadó TARP-alap esete is mutatta.
