Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) igazgatója, David Bearfield elismerte: a korábbi vizsga teljes egészében a lexikális tudásra koncentrált. A versenyvizsga (közismertebb nevén concours) rettegett tudásfelmérőjére készülőknek eddig a lett európai parlamenti delegáció méretétől kezdve a legutolsó EB-alosztály rövidítéséig fejből kellett tudniuk sok felesleges tényt - ennek azonban most vége. Az új rendszer a képességek felmérésére koncentrál, versenyvizsgákat évente rendeznek és az eljárás is rövidül.
Korábban a jó fizetés, a kiszámítható előremenetel, a kiváltságok és a nyugdíj elég vonzó volt ahhoz, hogy az elvárt mértékben érkezzenek a fiatal hivatalnokok az uniós intézményekbe; Maros Sefcovic, az EU szervezeti ügyekért felelős biztosa szerint viszont a vezető globális cégek felvételi gyakorlata annyival egyszerűbb, hogy inkább őket választják a pályakezdők. A versenyvizsga ezért is változik: egynapos interjú, csoportfeladat és prezentáció lesz, hasonlóan a magánszektorhoz. Az igazgatási tisztségviselők, asszisztensek és a nyelvi tisztségviselők számára évente három ciklusban zajlanak majd a felvételi vizsgák, ezen túl pedig egyedi versenyvizsgák is lesznek a különböző szakemberek számára.
Az új vizsgának csupán két szakasza lesz: a számítógépes előválogató tesztet a felvételizők saját országukban, az értékelési szakaszt Brüsszelben abszolválják. A felvételiző nem az anyanyelvén, hanem a második legjobban beszélt nyelvén beszél az egész folyamat során. Az uniós állások újra megnyílnak a nyugati országok pályázói előtt, miután az utóbbi öt évben előnyben részesítették az új tagállamokból érkező felvételizőket. Az eljárás is gyorsul: míg korábban a felvételi folyamat akár két évig is eltarthatott, ami után gyakran évekig csak tartaléklistákra kerültek a pályakezdő hivatalnokok, addig az új rendszerben 5-9 hónap alatt lebonyolítanák az egész folyamatot.
