Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az eurózónás tagállamok több segítséget várnának Németországtól az eladósodott Görögország megmentése érdekében, úgy tűnik, bele kell törődniük, hogy Angela Merkel kancellár hajthatatlan. A német parlament előtt mondott, fél óránál rövidebb beszédében csak 16 perc után mondta ki a Görögország szót, ám akkor - a Spiegel újságíróját Margaret Thatcherre emlékeztető - ellentmondást nem tűrő határozottsággal jelentette ki, hogy pénzre csak a legvégső esetben számíthat a bajba jutott mediterrán tagállam. A finanszírozást és a feltételek meghatározását is a IMF-re hagyná a német kancellár, a körvonalazott terv szerint ezt csak kiegészíthetnék a bilaterális hitelmegállapodások. Merkel hangsúlyozta: a februári szolidaritási nyilatkozat részletezését - tehát konkrét segítséget - ne reméljenek a piacok az EU-találkozótól. A költségvetési "trükközés" ellen azonban konkrét intézkedéseket, sőt az uniós alapszerződés módosítását, szankciós mechanizmusokkal való kiegészítését szeretné látni a német kancellár az Európai Tanács ülésén; ehhez azonban mind a 27 tagállam egyetértésére szükség lenne. Parlamenti beszédében Merkel kitért a francia pénzügyminiszternek, Christine Lagarde-nak a német exporttöbbletre vonatkozó kritikájára is: abszurd feltételezésnek tartja, hogy a német külkereskedelmi többlet lenne felelős a bajba jutott országok hiányáért.
Bár az európai szocialisták vezetője, Poul Nyrup Rasmussen szerint rendkívül szegényes bizonyítványt állít ki az unióról, hogy nem tudja saját maga megoldani a görög válsághoz hasonló ügyeket, az európai vezetők konszenzusa a német álláspont elfogadásának, így az IMF bevonásának elfogadása felé hajlik. A Goldman Sachs európai vezető közgazdásza szerint Görögország összesen 20 milliárd eurós hitelt kaphat 18 hónapos futamidő mellett.
