Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Élesen lefékeződött a bérek és bér jellegű juttatások emelkedése az eurózónában 2009 negyedik negyedévében; ez üdvösen hozzájárult a munkaerőköltségek jelentette teher enyhüléséhez, ám azt is előrevetíti, hogy a fogyasztási kiadások nem sokat javulnak a következő hónapokban, márpedig ez kellene a gazdaság felpörgéséhez. A munkaerőköltségek - bérek és bér jellegű juttatások, valamint a bérre rakódó járulék- és adóterhek - 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 utolsó három hónapjában, szemben az előző negyedévben mért 3 százalékos emelkedéssel. Ezen belül a bérek és bér jellegű juttatások 2 százalékkal nőttek - az előző periódusban 2,8 százalékkal -, ez a legkisebb mérték 2005 második negyedéve óta. Lassabban szaporodtak a bérre rakódó munkáltatói terhek is: itt 2,7 százalékos a negyedik negyedévi növekmény, szemben az eggyel korábbi 3,5 százalékkal.
A legkevésbé a német munkavállalók javadalmazása gyarapodott: csupán 0,6 százalék volt az országos átlag az év utolsó három hónapjában, miközben például francia kollégáik 1,5 százalékkal többet vihettek haza, mint egy évvel korábban. Ez újabb muníciót adhat ahhoz a kibontakozó vitához, amelynek a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde adott legutóbb lökést; párizsi vélemények szerint az exportorientált német gazdaságpolitika helyett jobb lenne, ha emelnék odahaza a béreket, beindítva a belső fogyasztást. A német GDP 40 százalékát adó export versenyképességét az elmúlt évtizedben alacsonyan tartott bérek erősítették - mondják a bírálók -, kettős kárt okozva ezzel más európai országoknak: egyrészt elárasztották őket a német termékek, másrészt megfelelő német fogyasztás hiányában ők kevésbé tudtak szállítani Európa legnagyobb gazdaságába.
Az az ötlet, hogy az eurózónán belül a legnagyobb kereskedelmi többlettel rendelkező Németországnak a bérek emelésével kellene segítenie a gyengén teljesítő országokat, illetve a közösség egészét, gazdaságilag téves, politikailag pedig veszélyes - replikázott a Financial Timesban megjelent cikkében Otmar Issing, az ECB kormányzó tanácsának volt tagja. A most a frankfurti gazdaságkutató intézetet (CFS) vezető szakember felhívta a figyelmet: most is Németországban vannak a legmagasabb bérek, közben még magas a munkanélküliség - egy expanzív bérpolitika beindítása egyet jelentene munkahelyek felszámolásával. Azt pedig egyenesen rossz viccnek minősítette Issing, hogy akkor, amikor az EU új kezdeményezésekkel próbálja erősíteni a térség országainak versenyképességét, ugyanezt szándékosan gyengíteni próbálják a világ egyik legsikeresebb exportőrének számító Németországban.
