Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiába próbálták növelni a nyomást, az európai pénzügyminiszterek hétfői és keddi találkozója sem vetett a véget az utóbbi heteket meghatározó görög költségvetési drámának. Az uniós vezetők elhatározták, hogy március közepén az akkor nyilvánosságra hozandó nemzetközi pénzügyi ellenőrzés fényében áttekintik az addig elért eredményeket, és az attól számított két hónapon belül, tehát május közepéig kell Georgiosz Papandreu kormányának előállnia a további szigorításokkal. A befektetők szemében nem hozott megnyugvást a találkozó kimenetele, hiszen ők konkrét és azonnali segítséget vártak volna az eurózóna tagjaitól. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszterei csoportjának vezetője szerint "egyelőre nem lenne bölcs a pénzügyi segítség módjairól beszélni", és hozzátette, hogy márciusban az EU további intézkedéseket kényszeríthet ki Görögországtól; az ezzel kapcsolatos döntésben a görögöknek nem lesz szavazatuk. Juncker szerint abszurd feltételezés, hogy Görögországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz kellene fordulnia; a jelenlegi forgatókönyv szerint az IMF-re csupán a technikai tanácsadáshoz szükséges emberi erőforrások miatt van szükség.
A görög pénzügyminiszter, Georgiosz Papakonsztantinu szerint viszont nem indokolt a további fiskális szigorítás, hiszen a kormány egyelőre a tervezettnél előrébb jár a költségvetés rendbetételének útján. Emiatt valójában nincs is szükség uniós kisegítésre - hangoztatta Papakonsztantinu. Megerősítik ebben a görög pénzügyminisztérium most nyilvánosságra hozott adatai, amelyek szerint januárban 574 millió eurós többlet volt a görög költségvetésben; ezt azonban jelentős mértékben megnövelte egy egyszeri, vállalati profitra kivetett adó.
Korántsem szállt volna el a görög költségvetési deficit és az állami eladósodottság ilyen mértékben, ha a görög adófizetők - akiknek 95 százaléka évi harmincezer euró alatti jövedelmet vall be - valamivel fegyelmezettebben fizetnének adót. Papandreu görög miniszterelnök szerint az adóelkerülés tavaly 31 milliárd euróval rövidítette meg a görög államkasszát, ami a bruttó hazai termék egytizedének felel meg - tehát nem kevéssé járult hozzá a 12,7 százalékos deficithez. A görög jövedelemadó részesedése az állam bevételeiben egyébként is kirívóan alacsony Európában: míg az uniós átlag 8 százalék, addig Görögországban csak 4,7 százalék. 2000 és 2007 között 2,5 százalékkal csökkentek az adóbevételek a GDP arányában, ami most az egész EU-ban a legalacsonyabb Görögországban: 32 százalék. Az adóelkerülők szorongatása fontos szerepet játszik a kormány hiánycsökkentési terveiben is, az egész csomag negyedét teszi ki az adóbehajtás szigorításától remélt 2,4 milliárd euró. Megfigyelők szerint az adóelkerülés elleni küzdelem teremtheti meg a költségvetés kiadási oldala megnyirbálásának morális alapját.
