Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eurózóna hétfőn összegyűlő pénzügyminiszterei maguk is a türelmetlen befektetők nyomása alatt próbálnak még súlyosabb megszorításokat kikényszeríteni a görög kormánytól a pénzügyi támogatás fejében.
Görögország azonban – az erőteljes belföldi ellenállás miatt – várhatóan ellenkezni fog, hogy azonnal olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel a már elfogadott megszorításokon túl további 1-2 százalékponttal visszaszorítsa a GDP 12,7 százalékán tetőző költségvetési hiányt. A jelenlegi cél az idei évre a deficit 8,7 százalékra való csökkentése, elemzők szerint azonban félő, hogy ez nem lesz elég a súlyosan eladósodott ország pénzügyi problémáinak rövid távú kezeléséhez sem.
A piacokon és az eurózóna országaiban tapasztalható bizalmatlanság ellenére a jelek szerint Georgiosz Papandreu kormánya március közepére halasztaná a további intézkedésekről való döntést – akkora készül el várhatóan az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap részletes vizsgálata a görög gazdaság állapotáról.
Bár a francia és a német kormány jelezte, elfogadják a márciusi időpontot, az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet kijelentette, szükség lenne az adóbevételek további növelésére, vagy a kiadások további csökkentésére. Bár az ECB továbbra is kitart amellett, hogy nem vesz részt a bajba jutott tagországok kisegítésében, Trichet szerint mégis szükség van "elszánt és összehangolt intézkedésekre az eurózóna pénzügyi egyensúlyának biztosításához".
Az eurózóna kormányai azonban egyelőre nem adták egyértelmű jelét, hogy pontosan mivel segítenék ki a görögöket a politikai támogatáson túl. Ennek részben politikai okai vannak: Angela Merkel német kancellár hajlana a pénzügyi segítségnyújtásra, de ezt koalíciós partnerének, a liberális FDP-nek nehezen tudná eladni. Mindenesetre a Reuters forrásai szerint ma aligha születik lényegi döntés az eurózóna pénzügyminisztereinek találkozóján.
