Az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a tervet, amelynek alapján Görögország 2012 végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorítja államháztartási hiányát a jelenlegi 13 százalékról. A testület szerint ugyanakkor a tervben foglaltakhoz képest további intézkedéseket is kérhet, Athénnak pedig március közepén számot kell adnia arról, hol tart a tervbe vett lépések megvalósításával. A 2011-re és 2012-re vonatkozó intézkedések részleteivel a következő hónapokban kell előrukkolnia Görögországnak.
Mint Joaquín Almunia pénzügyi biztos elmondta, az uniós végrehajtó testület azt szeretné, ha Görögország átfogó szerkezetireform-tervet készítene, amely hosszabb távon konszolidálja az államháztartást, kiküszöbölve a jelenlegi problémákat.
Almunia szerint ugyanakkor Görögországnak nincs szüksége arra, hogy az EU-n kívülről szerezzen segítséget a költségvetési válság megoldásához. Szavaiból kiderült: teljes mértékben meg van győződve arról, hogy az EU és a monetáris unió eszközei elegendőek a problémák megoldásához. A biztos kitért arra, hogy mindeközben a piacok nyomást gyakorolnak a görög kormányra, hogy hozza rendbe államháztartását, és ezt a nyomást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az államháztartás jelentős egyensúlytalanságát helyrehozni hivatott lépéseknek pozitív hatásuk lesz a piacokra - fogalmazott Almunia.
A görög deficitcsökkentő programra, illetve annak jóváhagyására kedvezően reagáltak a piacok: a tíz éves görög államkötvényhozam 10 bázisponttal 6,62 százalékra esett a Bloomberg beszámolója szerint, míg a két éves 27 bázisponttal 6,27 százalékra csökkent.
Az öt éves CDS-árak tovább süllyedtek, a CMA DataVision adatai szerint az államcsőd elleni biztosítás költsége 13,5 bázisponttal 373,5-re csökkent. Az egy éves CDS ugyanakkor drágult, 20 bázisponttal 550-re.
Kedd este a görög miniszterelnök Georgiosz Papandreu tévébeszédében úgy nyilatkozott, hogy Görögország áll az eurót célzó spekulatív játék középpontjában. A kormányfő arról is beszélt, hogy az állami bevételek azonnali növelése érdekében adóemelésre van szükség, a jövő évi bevételek felsrófolását pedig az adórendszer olyan átalakításával képzelik el, amelyben a tehetősebbeket terhelik. A tervek között szerepel a nyugdíjkorhatár emelése is, az állami alkalmazottak pedig az idén - ellentétben azzal, amit Papandreu az októberi választási győzelme előtt ígért - nem kapnak béremelést, illetve létszámstopot is bevezetnek. (A korábbi hírek arról szóltak, hogy az EU arra kérheti a görög kormányt, hogy faragja le a központi államigazgatásban, az önkormányzatoknál, az állami ügynökségeknél és más közintézményeknél dolgozó közalkalmazottak átlagos nominális bérét. Felmerült, hogy a kormány 4-6 százalékos közalkalmazotti bércsökkentést tervez.)
A közszféra szakszervezetei nem nézik jó szemmel a megszorításokat, tiltakozásul február 10-ére sztrájkot szerveznek.
