Több, az ország jövőjét meghatározó törvényről sem szavazott az ukrán parlament a nyári szünet előtti utolsó héten a Julia Timosenko vezette BJuT és a Viktor Janukovics nevével fémjelzett Régiók Pártja közti ellentét miatt. Nem született döntés többek közt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) útfelújításokhoz megítélt kölcsönszerződésének ratifikálásáról, de a bankok feltőkésítéséről szóló törvény módosítása is várat még magára. Utóbbi azért is sürgető, mert annak a válságkezelő csomagnak a része, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap feltételül szabta az általa Kijevnek elkülönített készenléti hitel soron következő, 3,3 milliárd dolláros részletének folyósításához. Az ország összesen 16,4 milliárd kölcsönt igényelt, amelyből eddig 7,3 milliárdot hívtak le, a külföldi forrás elapadása esetén azonban az ország gazdasága könnyen csődközeli állapotba kerülhetne.
A Világbank múlt héten módosított eddigi, 9 százalékos visszaesést becslő prognózisa helyett a szervezet szerint Ukrajna GDP-je az idén akár 15 százalékkal is zsugorodhat, a költségvetés hiánya pedig 6,5 százalékos lesz. Az első negyedévben 21 százalékkal zuhant a GDP. A Világbank többször is a nehézipari és az építőipari szektoroknak való túlságosan nagyfokú kitettség veszélyeire figyelmeztetett, hiszen a válság következtében visszaeső ipari bevételek most igen komoly lyukakat okoztak az állami büdzsében. A költségvetés bevétele akár 30 százalékkal is elmaradhat a korábban valószínűsített összegtől - mondta a minap az elnöki hivatal egyik főmunkatársa. Nagy problémát jelent a vállalatok pénzügyi helyzetének kilátástalansága is: a bedőlt cégek száma egyre nő, az árnyékgazdaság pedig egyre terebélyesebb - tette hozzá Olekszandr Slapak.
A Világbank szerint 2010-ben elkezdődhet ugyan a fokozatos talpra állás, ám ahogyan az egyik vezető elemző fogalmazott: a jövő évi költségvetés különösen kritikus lehet Ukrajna számára. Az ukrán nemzeti bank kormányzójának egyik tanácsadója szerint a reálgazdaság már túl van a legnehezebb perióduson, ám most a pénzügyi szektor válsága erősödhet fel. A krízis kezelésének érdekében a költségvetés kiadásainak visszafogására, a bankok feltőkésítésének folytatására és az IMF-fel való együttműködés szélesítésére van szükség.
A gazdasági visszaesés komoly aggodalmakat vált ki az orosz vezetés soraiban is, Moszkva ugyanis aggódik, Kijev miből fogja kifizetni tetemes - orosz energiaszállításokból felhalmozódott - adósságát.
Szerencsi Ágnes