A válság legrosszabbján már túl vagyunk, ám annak következményeit még hosszú éveken keresztül nyögi majd Európa. A gazdasági növekedés üteme nem fog visszatérni a krízist megelőző szintre, a bővülés ráadásul jelentősen lelassul, többek közt az innovációra és kutatás-fejlesztésre fordítható összegek elapadása miatt - olvasható a pesszimista prognózis az Európai Bizottság legújabb tanulmányában. A mostani számítások szerint idén és jövőre 0,7 százalék körüli bővülés várható, és középtávon is csak fokozatosan növekedhet ez az érték. A szakértők már a válság előtt is úgy becsülték, Európa gazdasági növekedése 2007-2020 között 2,2, 2021-2030 közt 1,5, 2041-2060 közt pedig csupán 1,3 százalékos lesz - emlékeztet a jelentés.
Komoly problémát jelent a jövőben az egyes országok külső adósságállományának megnövekedése: az eurózóna kormányainak hitelállománya 2010-re a GDP 83,8 százalékát is elérheti, szemben a 2007-es 66 százalékkal, Belgiumban, Görögországban és Olaszországban pedig akár a 100 százalékot is meghaladhatja. Összességében a 16 tagállam közül 11 az előírt 60 százalékos határ felett lesz. A munkaerő-utánpótlás szempontjából a társadalom elöregedése már középtávon is érezteti hatását: jelenleg az unió lakosságának csaknem fele 50 éves vagy idősebb, 2060-ra viszont az 55 évesek aránya alakul hasonlóképp, és kétszer annyi öreg lesz, mint fiatal.
Szerencsi Ágnes