Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az amerikai pénzügyminisztérium még a hó elején döntött arról, hogy néhány nagyobb banknak engedélyezi összesen 68 milliárd dollár visszafizetését, melyet a TARP program
keretében kaptak. Így azok kikerülhetnek a programból és megszűnik a kötöttség a vezetői fizetésekkel és az osztalékokkel kapcsolatban.
Obama elnök ma ismertette javaslatait a pénzügyi szektor reformjával kapcsolatban, amely nagyobb szabályozottságot, s alacsonyabb nyereségességet jelenthet a bankoknak. A tervezet fő pontjai szerint létrehoznának egy szuperfelügyeletet a pénzügyi piacok egységes ellenőrzésére, s eljárást dolgoznának ki a bajba került nagyobb pénzintézetek rendbetételére. Létrehoznák a Fogyasztói Termékek Biztonsagát Ellenőrző Bizottságot, amely engedélyezné, vagy elutasítani a jelzálogtermékek értékesítését. A komplex jelzálog fedezetű értékpapírok kibocsátóinak ezentúl 5 százalékot meg kellene tartaniuk az adott értékpapír-sorozatból. Év végéig a Pénzügyminisztérium tanulmányozná, milyen tőkemegfelelési elvárásoknak kell majd a pénzintézeteknek eleget tenniük.
Eközben a JPMorgan bejelentette, 25 milliárd dollárt visszafizetett, melyet a TARP program keretében kapott, s további 795 millió dollárt fizetett az állami tulajdonban lévő osztalékelsőbbségi részvények után. Emellett közölte, szándékában áll visszavásárolni azokat a 10 éves warrantokat (részvényopciós jegyeket), melyek szintén állami tulajdonban vannak, s a program keretében bocsátott ki.
A Goldman Sachs 10 milliárd dollár értékben vett vissza warrantokat az államtól, a Morgan Stanley 10 milliárd dollárnyi visszafizetést jelentett be a TARP programmal kapcsolatban. A US Bancorp 6,6 milliárd dollár értékben vett vissza elsőbbségi részvényeket.
Bár jó jel, hogy több bank is képes visszafizetni a TARP keretében kapott összegeket, egy részük az ehhez szükséges tőkét az elmúlt hetekben lezajlott részvénykibocsátások keretében szerezte meg (a JPMorgan 5 milliárd dollár értékben adott el részvényeket).
Eközben a vállalati részvényeladások évtizedek óta nem tapasztalt csúcsra futottak májusban és júniusban, így egyes szakértők attól tartanak, eldőlt a kötvényes-részvényes csata Amerikában, azaz a társaságok kihasználva a tőzsdei áremelkedést akár drasztikusan is felhigítják részvényállományukat, csak hogy jelentősen csökkenthessék eladósodottságuk mértékét.
