Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Éves szinten 13 százalékkal csökkent a boltok forgalma Észtországban az előző hónap során. A balti állam modernkori történetének legsúlyosabb recessziója tovább mélyült márciusban a tallini statisztikai hivatal szerint. Immár közel egy éve töretlenül folytatódott a vásárlókedv apadása, a leépítések és a dráguló hitelek ugyanis jelentősen visszavetették a válságba sodródott ország fogyasztói hajlandóságát.
Februárban még 18 százalékos volt az egy évre vetített árcsökkenés Észtországban. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a mostani mérséklődés - a szakértők márciusra 26 százalékos visszaesést vártak - nem jelez trendfordulót, a kisker-forgalom további zuhanása biztosnak látszik.
A balti államok közül nem Észtország az egyetlen, amely ezzel a problémával küzd: a litván statisztikai hivatal márciusra a boltok forgalmának 31 százalékos visszaesését jelezte, míg a lettek egyelőre nem közölték a legfrissebb felmérésük adatait.
A költés drasztikus visszaesése csak megnehezíti a kilábalást, hiszen fogyasztói oldalról nem szolgál megfelelő ösztönzéssel az észt költségvetés számára, amelynek azonban meg kell felelnie a maastrichti kritériumokban megszabott hiánycélnak, amennyiben az ország 2011-ben tényleg csatlakozni akar az euróövezethez. Márpedig nemzetközi szakértők szerint a közös európai deviza bevezetése a leggyorsabb kiút az országot sújtó hitelválságból.
A lehetséges rövidtávú válságkezelő technikákkal kapcsolatban azonban számos nézeteltérés húzódik még az észt kormányon belül is. Az Ivari Padar pénzügyminiszter által javasolt adóemelést, amely 26 illetve - 40 ezer koronánál magasabb jövedelem esetén - 30 százalékban határozná meg a bérek után fizetett járulékot, valamint az autókra is kivetendő taxát az észt kormányfő pánikszerűnek és irracionálisnak nevezte. Andrus Ansip miniszterelnök szerint a javasolt adóemelések csak még mélyebbre gödörbe taszítanák az országot.
Padar szerint azonban elkerülhetetlen az adóemelés, amely nélkül az év végére lehetetlenné válik a nyugdíjak a szociális juttatások és a közalkalmazotti bérek kifizetése. Amennyiben a pénzügyminiszter által javasolt megszorítások érvénybe lépnek, Padar várakozásai szerint idén 5,5 milliárd koronával, jövőre 13,1 milliárd koronával lehetne csökkenteni az észt költségvetés deficitjét.
