Az energiaellátás alternatív megoldásai körül az utóbbi időben felerősödött a vita, különösen a bioüzemanyagok kapcsán láttak napvilágot egymásnak ellentmondó vélemények, tanulmányok. A repce, szója és pálmaolaj iránti kereslet növekszik, de sokan környezetvédelmi aggályokat hangoztatnak az energiaültetvények kapcsán, ráadásul ezekből a növényekből olyan hatalmas területeket kellene bevetni, hogy az már a mezőgazdaság élelmiszertermelő kapacitását veszélyeztetné. Elképzelhető, hogy az élelmiszerárak szárnyalásában is van némi szerepe az egyre nagyobb területeket meghódító energiaültetvényeknek. Bizonyos országokban törvény tiltja az alapvetően élelmiszernövények energetikai felhasználását, Kínában például kukoricából nem szabad üzemanyagot gyártani.
Tényleg zöld az új fekete arany?
Ezekhez képest nagy áttörést hozhat egy kevésbé szem előtt levő növény, az alga. Az algának ugyanis nincs szüksége mezőgazdasági termőföldre, egy nap alatt megduplázza tömegét, és a kutatók szerint a környezetre gyakorolt hatása is csekély. Friss víz helyett tengeri vagy szennyvízzel is beéri. Főleg az élelmiszerárak szárnyalása idején komoly érv az alga mellett, hogy nem vesz el területet az élelmiszercélú növénytermesztéstől.
Az algából készült üzemanyag ("oilgae") úgynevezett harmadik generációs bioüzemanyagnak számít. A második generációs bioüzemanyagokhoz képest az alga nagyobb hozamú és jövedelmezőbb: egy nagyobb szobányi területen termelt algából több olajat lehet előállítani, mint egy futballpályányi szójaültetvényből. Az USA energiaügyekért felelős kormányzati szerve (DoE) úgy becsüli, hogy egy mindössze 40 ezer négyzetkilométernyi termelési területen annyi algát lehetne termeszteni, amivel az egész ország üzemanyagigényét ki lehetne elégíteni. Ez a körülbelül Dunántúl nagyságú terület csupán egy heted része az Amerikában kukorica vetésére használt földeknek.
Egy évtizede még drága lett volna az algaolaj
Egyelőre még kérdéses, hogy az alga milyen nagyságrendben képes kiváltani a hagyományos energiahordozókat. Az algákból a biodízel mellett bioetanol és egyéb termékek is előállíthatók, de segítségükkel hidrogén is jó hatásfokkal állítható elő, aminek sokan szintén nagy karriert jósolnak alternatív üzemanyagforrásként. A speciális algafajokat azonban izoláltan kell termeszteni, így az infrastrukturális háttér kiépítése és fenntartása meglehetősen költséges.
A problémát már korábban is komolyan vizsgálták, például az USA energiaügyi minisztériumának hatáskörében működő Nemzeti Megújuló Energia Labor (NREL) jó másfél évtizedet, és tengernyi pénzt költött el a kutatásra. A projekt 1996-ban fejeződött be, azzal az eredménnyel, hogy az alga alapú alternatív energia túl drága. Akkor azonban a nyersolaj világpiaci ára a mai 125 dollárral szemben 20 dollár körül mozgott.
Egy 2004-es tanulmány szerint az NREL által kidolgozott modell alkalmazásával összesen 308 milliárd dollárba kerülne a megfelelő mennyiségű algafarm és infrastruktúra kiépítése, amelyekkel az USA jelenlegi üzemanyag-igénye kielégíthető lenne. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy a kőolaj hordónkénti ára még 2004-ben is csak 30-40 dollár körül mozgott.
Az olajmultikat is érdekli a jövő energianövénye
Bár az olaj ára az utóbbi egy-két hétben némileg lejjebb ereszkedett a történelmi csúcsokról, még mindig jóval 120 dollár fölött áll, ezen a szinten pedig már nem is tűnik soknak a fenti 308 milliárd dollár sem. Az Amerikai Egyesült Államok tavaly több mint 10 millió hordó kőolajat importált naponta, átlagosan 72 dolláros áron - vagyis több, mint 260 milliárd dollárt fizetett olajért 2007-ben. Azóta az olaj átlagos ára 100 dollár fölé emelkedett.
Az alga-üzlet lehetősége már a nagy olajtársaságokat is megmozgatta - írta a CNN. A Chevron és az NREL tavaly októberben jelentette be közös kutatóvállalkozás indítását, rá egy hónappal pedig a Royal Dutch Shell közölte hawaii üzemépítési terveit. Emellett persze kisebb biotech cégek már évek óta dolgoznak az ügyön, és az amerikai energiapolitika érdeklődése is az alga felé látszik elmozdulni.
