Tovább lassult a második negyedévben a gazdasági növekedés Kínában, miután visszaesett az exportkereslet és nem maradtak hatás nélkül a kormány és a jegybank hitelszűkítő intézkedései. A GDP bővülésének üteme 10,1 százalékra csökkent az első negyedévi 10,6 és a tavaly egész évi 11,9 százalék után - jelentette a pekingi statisztikai hivatal. A nem enyhülő globális hitelválság és a sorozatos természeti katasztrófák közepette igen jó teljesítményt mutatott a gazdaság - hangsúlyozta a statisztikai hivatal szóvivője. A külkereskedelmi többlet éves összehasonlításban 12 százalékkal, 58,14 milliárd dollárra csökkent, nem utolsósorban az importárak emelkedése miatt. A dinamika már a negyedik egymást követő negyedévben lassult, de a növekedés továbbra is két számjegyű és a leggyorsabb a világ húsz legerősebb gazdasága között. Kína továbbra is komoly húzóejere a globális növekedésnek. Az év/éves infláció a májusi 7,7-ről júniusban 7,1 százalékra mérséklődött - miután lassult az élelmiszerárak emelkedése -, de így is jóval meghaladja a jegybank 4,8 százalékos idei célkitűzését. További jelentős lassulásra azonban nem lehet számítani, mivel változatlanul is magasak a nyersanyagárak.
Peking a szakértők szerint a növekedés lassulása ellenére nem fogja feladni a meghirdetett "szigorú" monetáris politikát, de engedhet az enyhítésére irányuló nyomásnak. Elképzelhető például, hogy szelektíven - a pénzszűkében szenvedő ágazatok, így az ingatlanszektor esetében - enyhíti a hitelkorlátozásokat, emellett növeli a legnehezebb helyzetben lévő exportágazatoknak, például a textiliparnak adott adó-visszatérítéseket, végül esetleg lassítja a jüan felértékelődését. A szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a jegybank idén kamatot emel, annál is kevésbé, mert egyelőre várhatóan a Fed sem szigorít. A JPMorgan befektetési bank 10,5-ről 10,2, a Goldman Sachs 10,5-ről 10,1 százalékra csökkentette az idei kínai GDP-növekedésre adott korábbi előrejelzését.
Gáti Tibor