Az EU-pénzügyminiszterek konkrét intézkedéseket akarnak az energiaárak és a drágább élelmiszerek kiváltotta infláció visszaszorítása érdekében - tették egyértelművé brüsszeli tanácskozásukon. Az euróövezet inflációja 14 éve nem látott magasságba szökött, és bár a januári 3,2 százalékos drágulást Joaquín Almunia (képünkön), az Európai Bizottság monetáris politikáért felelős tagja átmeneti jellegűnek tartja, maga is éberségre intett. Az eszközök között van többek között az uniós agrártermelés korlátainak lebontása, hogy a nagyobb élelmiszer-kínálattal letörjék az árakat. A keddi ülésen részt vett az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Jean-Claude Trichet is, akinek függetlenségét több oldalról is megerősítették, elismerve a dilemmát: a recessziós és inflációs félelmek között az ECB elsődleges feladata az utóbbi elleni küzdelem, vagyis kamatpolitikáját ennek kell alárendelnie.
A miniszterek elutasították Párizs kétéves halasztási kérését, leszögezve: Franciaországnak is teljesítenie kell a tavaly Berlinben vállalt kötelezettségét, hogy 2010-re egyensúlyba hozza költségvetését. Mindazonáltal a gazdaság növekedésének ciklikus lassulása figyelembe vehető, amennyiben valóban ez járul hozzá a deficithez. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter a gazdasági növekedés megtorpanásával indokolta, miért akar a kormány eltérni a 2010-re ígért egyensúly forgatókönyvétől. Holland kollégája, Wouter Bos azonban arra figyelmeztetett, hogy Párizs már akkor jelezte halasztási szándékát, amikor még nem voltak nyomai a legfrissebb válságtüneteknek. Szerinte Európa hitelét ássa alá, ha a nagy tagállamok nem tartják magukat a közös célokhoz, és a stabilitási megállapodás megsértőivel szemben akár a megelőző szankciót is alkalmazni kellene. Bos egyébként könnyen beszél, mert csak méltatást söpört be a holland stabilitási program teljesítéséért, sőt brüsszeli vélemények szerint ráadásul inkább a reálisnál komorabb gazdasági klímával és növekedési potenciállal számol. Az eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter (és kormányfő) is határozottan kiállt a tavaly berlini vállalás mellett, de békülékenyebb hangot ütött meg, amikor jelezte, hogy szükség esetén a negatív gazdasági fejlemények tükrében felülvizsgálhatják a francia stabilitási programot.
