Az adók mérséklését, a túlburjánzó bürokrácia visszaszorítását, az állam gazdasági szerepének csökkentését sürgette az orosz államtanács ülésén mondott ötvenperces beszédében Putyin elnök, alig három hónappal elnöki mandátumának lejárta előtt. Jelenleg 25 millió ember, azaz a teljes munkaerő-állomány egyharmada dolgozik az állami szektorban, ami tarthatatlan állapot. A jelenlegi 10 és 18 százalékos áfakulcsot egységesíteni kell és a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni - tette hozzá. A vállalatok már hosszabb ideje lobbiznak az áfakulcs csökkentése mellett. Az államfő adókedvezményeket sürgetett az egészségügybe és az oktatásba invesztáló nyugdíjalapok és vállalatok számára, emellett ostorozta a korrupciót: jelenleg képtelenség néhány hónapon belül elindítani egy vállalkozást, hivatalról hivatalra kell járni és mindenütt kenőpénzt kell fizetni. Putyin feladatul szabta a középosztály kiszélesítését, hogy 2020-ig a társadalom 60 százalékát tegye ki. A cél az egyenlő lehetőségek társadalmának megteremtése és a szegénység felszámolása - hangsúlyozta. Az átlagos élethossznak ekkorra el kell érnie a 75 évet, csökkenteni kell a szakadékot a gazdagok és a szegények között, miután jelenleg 15-szörös a jövedelmi különbség.
Anatolij Csubajsz, Borisz Jelcin egykori főtanácsadója, az Egységes Energiarendszer (EESZ) vezérigazgatója a New Times magazinnak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki a globális gazdasági problémák esetleges begyűrűzése miatt. Az agresszív orosz külpolitika elriasztja a külföldi tőkét, amire pedig Oroszországnak szüksége van ahhoz, hogy kiküszöbölje a gazdasági visszaesés hatásait - mondta. Elmúltak azok az idők, amikor olyan mennyiségben áradt a tőke az orosz piacra, hogy nem kellett törődni azzal, mit szól a Nyugat. A globális gazdasági lassulás következményeként csökkenni fog a kereslet az orosz energiahordozók és nyersanyagok iránt, amelyek pedig a külföldi bevételek túlnyomó többségét adják. A folyó fizetési mérleg jelenlegi hatalmas többlete két-három éven belül akár nullára is csökkenhet, veszélyeztetve a gazdasági növekedést és csökkentve a gazdasági stabilitás alapját képező valutatartalékokat. Mindez válaszút elé állítja az orosz gazdaságpolitika irányítóit: vagy elszigetelik Oroszországot a nemzetközi piacoktól és növelik az állam szerepét, vagy újraindítják a megrekedt reformokat, hogy vonzóvá tegyék az országot a külföldi tőke számára. Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter már január végén egy moszkvai konferencián külpolitikai irányváltást szorgalmazott a stabil befektetői környezet megteremtése érdekében.
Gáti Tibor