Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cseh pénzügyminisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy 70,8 milliárd korona (652 milliárd forint) hiánnyal fogadja el a jövő évi költségvetést, ami azt jelenté, hogy 2,95 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány. Ez kevesebb, mint az eddigi tervekben szereplő 3,2 százalék, amit a kabinet eddig az elfogadott adó- és egészségügyi reformtól vár. Erre az évre négyszázalékos deficitet terveztek. A pénzügyi tárca nemrég kénytelen volt feladni erőfeszítéseit, hogy a kormány tűzzön ki új céldátumot az euró bevezetésére. A korábbi, 2010-es időpontról már régebben lemondtak, mivel sem a miniszterelnök, sem a jegybank nem támogatta ezt. A jövő évi költségvetés tervezete a következő hetekben kerül a kormány elé. Szakértők szerint elképzelhető, hogy 2008-ban három százalék alá csökken a költségvetési hiány, ám ahhoz, hogy tartósan az alatt maradjon, le kellene faragni a büdzsé kiadási oldalát. A nemrég elfogadott adóreform 2008-ban 17 milliárd korona pluszbevételt hoz, ám 2010-ben már az adócsökkentések kerülnek túlsúlyba, ami akkor 15 milliárd koronától fosztja majd meg a büdzsét. Az összes reformlépés 2008-ban 35 milliárdos többlettel jár, ám ezt két év alatt ellentételezik a bevételcsökkentések.
Hosszabb távon azonban jelentős megtakarításokat hozhat, ha folytatódik a megkezdett egészségügyi reform. A parlament által augusztus 21-én jóváhagyott első intézkedések értelmében jövőre bevezetik a vizit- és receptdíjat és szigorítják a táppénz folyósítását. Tomás Julínek egészségügyi miniszter azonban további kilenc törvénytervezet elfogadtatásával számol az évi 200 milliárd koronát (1843 milliárd forint) felemésztő egészségbiztosítási rendszerben egyidejűleg meglévő pazarlás és hiány felszámolása érdekében. Egyebek között törvénybe foglalnák, mit kell tartalmaznia az egészségügyi alapellátásnak, beleértve azt is, hogy mire lesz joga a biztosítottnak és hogy bizonyos beavatkozásokra hol és milyen időn belül jogosult. Az alapellátáson felüli szolgáltatásokért viszont már fizetni kell. A jelenleg működő 11 egészségbiztosító jogállását egységesítenék, mindegyiket részvénytársasággá alakítanák át, hogy verseny alakuljon ki a piacon. A biztosítók működését állami felügyeleti szerv ellenőrizné. A törvénytervezetek kiterjednek a mentőszolgálat finanszírozására, az orvosképzésre, valamint az egyetemi kórházak működésére is. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy kialakítanának néhány kiemelt fontosságú kórházat, amelyek a jelenleginél több pénzből gazdálkodnának. Mirek Topolánek miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az augusztus végén elfogadott törvények a reformok nulladik fázisát jelentik, a várhatóan 2009 januárjában életbe lépő új törvények - amelyek a nyugdíjrendszer, a közigazgatás, az oktatás reformjára is kiterjednek - a hosszú távú fejlődés alapját vetik meg.
