Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jogosan lépett fel a svéd építőipari szakszervezet, amikor ragaszkodott ahhoz, hogy a külföldről küldött építőipari munkásokra is a svéd kollektív szerződés vonatkozzon. Legalábbis erre az álláspontra jutott az Európai Bíróság főtanácsnoka a nagy port kavart svéd–lett vitában. Egy lett cég 2004 májusában a svédországi Vaxholm városában építkezésen vett részt, és a lett munkások fizetése az ágazatra érvényes kollektív szerződésben rögzített minimumbér alatt maradt. A svéd szakszervezet tárgyalásai eredménytelenek maradtak, így blokád alá vette az építkezést, nem engedte, hogy dolgozhassanak a lettek, akik végül is távoztak. Munkáltatójuk ezért csődbe jutott, majd kártérítésért beperelte a svéd szakszervezetet. A főtanácsnok szerdai véleményében úgy látja, hogy az uniós joggal összeegyeztethető, „ha közérdekből indított és arányos kollektív fellépéssel” rákényszerítik a külföldi szolgáltatóra a kollektív szerződésben rögzített bérszintet. Egy másik ügyben, ugyancsak tegnap közzétett másik főtanácsnoki vélemény szerint az is jogos, ha a szakszervezetek kollektív fellépést kezdeményeznek az ellen, ha egy az unióban működő cég a termelését egy olcsóbb bérű országba akarja áttelepíteni a közösségen belül.
A főtanácsnoki vélemények ugyan nem kötik a bíróságot, ám az esetek zömében követik annak érvelését. (Emlékezetes kivétel épp az az ügy, amely precedenst jelenthet a magyar iparűzési adó szempontjából is.) A majdani ítéletnek messzemenő következményei lesznek, hiszen a 2004-ben csatlakozott új tagállamok szolgáltatói éppen az úgynevezett szociális dömpinggel érvényesülnek a többi EU-ország piacán.
A svéd–lett ügyben a főtanácsnok hagyott egy kiskaput is. A kollektív fellépés arányosságának megítélésében azt javasolja, hogy a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálja meg: a kollektív szerződés feltételei valóban jelentősen hozzájárulnak-e a külföldre rendelt munkavállalók védelméhez. Ha ugyanis a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban lényegében hasonló védelmet élveznek a munkavállalók, akkor talán még sincs szükség a kettős védelemre.
Az Európai Parlamentet megosztja a kérdés. Vannak, aki a belső piac zavartalan működését féltik a főtanácsnok véleményétől, mások viszont annak megerősítését látják benne, hogy ne lehessen élni a szociális dömping eszközével.
