Az első negyedévben annualizált szinten 2,4 százalékkal bővült a bruttó hazai termék Japánban, szemben az előző három hónapban regisztrált 5 százalékkal. A dinamika visszaesése elsősorban azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államokban várható lassulás miatt a nagy japán exportcégek visszavettek beruházásaikból, így a tőkefelhalmozás 0,9 százalékkal csökkent, noha a piac 0,5 százalékos növekedésre számított, az előző negyedévi több mint 2 százalékos emelkedés után. A GDP több mint felét adó lakossági fogyasztás mindeközben a vártnál jobban nőtt, és bár a 0,9 százalékos ütem valamivel alacsonyabb a tavalyi negyedik negyedévi 1,1 százaléknál, így is jónak mondható. Az export 3,3 százalékkal bővült, ami elsősorban a Kínába és Európába irányuló szállítások felfutásának köszönhető.
A GDP-statisztika fényében nem is tekinthető különösebben meglepőnek, hogy a Bank of Japan (BoJ) tegnapi ülésén változatlanul hagyta jelenleg 0,5 százalékon álló irányadó kamatlábat. A kormányzati kontroll alatt működő tokiói jegybank korábban éveken át 0,01 százalékos alapkamatlábat alkalmazott a deflációs veszély miatt, majd a növekedés gyorsulását látva tavaly 0,25 százalékra, ez év februárjában pedig 0,5 százalékra emelkedett a ráta. A tegnapi bejelentések után a jen árfolyama három hónapja nem látott mélységbe zuhant a dollárral szemben, miután a befektetőknek a carry-trade jegyében továbbra is megéri jenben denominált hitelt felvenni alacsony kamatlábon, majd az így szerzett forrásokat magasabb kamatozású külföldi papírokba fektetni.
Kolozsi Pál