Az ukrán kis- és középvállalatoknak az elemzők szerint rövid távon hasznuk származhat a válság kiéleződéséből, mert a politikai szereplők és a bürokrácia a korábbinál kevésbé avatkozik be a tevékenységükbe. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi lesz a kimenetele a politikai válságnak. Bár Mikola Azarov első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, a kormányfő egyik legközelebbi szövetségese szerint a politikai zűrzavar árt a gazdaságnak, a Reutersnak nyilatkozó ukrán elemzők szerint egy olyan országban, ahol erős a bürokrácia és a politikusok szoros kapcsolatban állnak a befolyásos gazdasági klánokkal, a szigorú kormányellenőrzés enyhülése inkább jó hír a gazdaság számos szereplője számára – legalábbis amíg nem erőszakos úton próbálják eldönteni a politikai küzdelmet.
A gazdasági növekedés üteme – amely 2005-ben 2,6 százalékra lassult az egy évvel korábbi 9,1 százalékról – tavaly a folyamatos politikai küzdelmek közepette 7,1 százalékra gyorsult. Ebben a szakértők szerint szerepet játszott, hogy az adó-, vám- és egyéb állami hivatalok tisztségviselői racionálisabban kezdtek viselkedni, mert nem lehetett tudni, ki lesz a hatalmi harc győztese, és ennek elsősorban a kis- és középvállalatok látták hasznát. Az IMF mindazonáltal erre az évre csak 5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Ukrajnában, de ezt főleg a földgáz árának emelkedésével és a külkereskedelmi cserearányok romlásával indokolja. A Standard & Poor’s tíz nappal ezelőtt a politikai válság miatt stabilról negatívra rontotta az ukrán szuverén adósság BB mínusz besorolásának kilátásait, de a Fitch közölte, hogy az általa adott ugyancsak BB mínusz besorolás pozitív kilátásokkal már tükrözi a jelenlegi kockázati szintet, és ezen csak a válság további eszkalálódása esetén változtat.
Gáti Tibor