Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákiában közel 200 ezer iparengedéllyel rendelkező önfoglalkoztató kisvállalkozó van. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az alkalmazottak 30 százalékát és a bruttó hazai termék 40-45 százalékát állítják elő – nyilatkozta lapunknak Vojtech Gottschall, a kisiparosok szövetségének elnöke. A 19 százalékos vállalati nyereségadó mellett elég magasak a bérterhek: összességében elérik a bér 47,8 százalékát, ebből 13,40 százalékot fizet a munkavállaló és 34,40 százalékot a munkaadó. Ezen belül munkanélküliségi biztosításra 1-1 százalékot, betegbiztosításra 1,40-1,40 százalékot, nyugdíjbiztosításra 4-14 százalékot, a rokkantsági alapba 3-3 százalékot, egészségbiztosításra 4-10 százalékot fizetnek a munkavállalók, illetve a munkaadók. Emellett a munkaadó további 4,75 százalékot fizet a szolidaritási alapba. Szlovákiában olcsóbb a cégalapítás, mint Magyarországon, irodát is alacsonyabb áron lehet bérelni, és a munkabér is elmarad a magyartól: 2005-ben 17 274 korona (121,7 ezer forint) volt a bruttó átlagbér és a napi kiadások alacsonyabbak. A cégalapítási szabályokat 2004-ben egyszerűsítették, ennek folyamán a cégalapítás és -regisztráció a korábbi 60 napról öt napra csökkent.
Az OECD felmérése szerint Csehországban a bérterhek világviszonylatban is nagyon magasak, ezért a párizsi székhelyű szervezet tavaly a kötelező érvényű elvonások, járulékok mértékének lefaragását javasolta Prágának. A munkavállalók által befizetendő járulékok is magasak, így a munkaadók és a munkavállalók által együttesen befizetett összeg eléri a bérköltség 47,5 százalékát.
