A lengyel jegybank tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a tizenharmadik hónapja rekordmélységben, 4 százalékon álló alapkamatot, miután a monetáris politikai tanács (RPP) tagjainak többsége szerint az áremelkedés üteme egyelőre nem jelent kockázatot. Februárban 1,9 százalékos volt a 12 havi infláció, ami jóval elmarad a bank 2,5 százalékos középtávú célkitűzésétől. A nettó infláció 1,6 százalékos volt. A gyors, az idei első negyedévben várhatóan 7 százalék körüli gazdasági növekedést főként az export és a beruházások hajtják, a fogyasztói kereslet megugrását viszont gátolja az EU-ban kiugróan magas, februárban 14,9 százalékos munkanélküliség. Az RPP egyes tagjai szerint mindazonáltal lassan időszerűvé válik a monetáris szigorítás, mivel enélkül az infláció ez év végére elérheti és jövőre meghaladhatja a 2,5 százalékot (a termelői árak márciusban a vártnál gyorsabb ütemben, éves összehasonlításban 3,6 százalékkal emelkedtek). Darius Filar, az RPP tagja szerint most kell lépni, mert a halogatás azzal jár, hogy később radikálisabb emelésre lesz szükség.
Az elemzők szintén az árnyomás növekedésére számítanak a hazai kereslet és a beruházások várható emelkedése miatt, így a jegybank szerintük az év folyamán valamikor csatlakozni fog az általános szigorítási trendhez. Az ING Bank Slaski elemzője szerint erre már a második negyedévben sor kerül. Zyta Gilowska lengyel pénzügyminiszter azonban kedden úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem látja jelét az inflációs nyomás erősödésének, a termelékenység ugyanis sokkal gyorsabban nő, mint a bérek.
Gáti Tibor