Az eurózóna inflációjának esése nehezíti az ECB-n belül a döntést a márciusra várt kamatemelés utáni további lépések irányáról.
Az euróövezet nemzeti jegybankjainak tisztségviselői szerint élénk vita övezi a kormányzótanácson belül a tavasszal és nyáron követendő monetáris politikai ösvényt, mivel az infláció a központi banki célkitűzés alatt marad. Emögött többnyire egyszeri tényezők, illetve bázishatások állnak, amik átmenetileg későbbre tolják az év/év alapon számolt fogyasztóiár-emelkedést, ez pedig nehezíti a további szigorítások indoklását.
Jean-Claude Trichet ECB-elnök márciusra 25 bázispontos emelést vetített előre - amivel 3,75 százalékra nőne az alapkamat -, ám ő sem rejti véka alá az infláció volatilissé válásáról szóló aggodalmait, ráadásul szerinte „az ECB-nek túl kell néznie a statisztikai adatokon”.
A kamatpolitika másfél éves késéssel fejti ki hatásait, így sokkal fontosabbak a következő évi inflációs kilátások a következő pár haviaknál. Az övezet inflációja tavaly szeptember óta 2 százalék alatt jár, míg az Európai Bizottság idei évre vonatkozó előrejelzése 1,8 százalék, ami megfelel az ECB árstabilitási definíciójának.
Az ECB e vitákat nem a nyilvánosság bevonásával tervezi lefolytatni, de a bankot figyelő szakelemek szerint a célkitűzés alatti infláció, a lassuló gazdasági növekedés és a semleges kamatpolitika kombinációja jó indokot szolgáltathat a március utáni szigorítási szünethez.
