Az uniós pénzügyminiszterek tegnapi ülésükön egyetértettek abban, hogy csökkent az inflációs veszély az eurózónában. Derűlátásukat a hamarosan esedékes németországi bértárgyalások sem árnyékolták be, pedig azok nagyban befolyásolhatják az idei áremelkedést. A legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall 6,5 százalékos béremelést sürget a fém- és gépipari szektorban dolgozó 3,4 millió munkavállaló számára – ez mintegy háromszorosa az inflációs rátának –, de a miniszterek arra számítanak, hogy végül kedvező megállapodás születik. Az Európai Bizottságnak (EB) a Bloomberg által megszerzett belső jelentése szerint a munkaerőköltségek emelkedése egyelőre nem hordoz inflációs kockázatot. Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter, egyben az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke mindazonáltal elismerte, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből a munkavállalóknak is részesülniük kell, a gyarapodó vállalati nyereségeket velük is meg kell osztani. Ennek szerinte az a módja, hogy a béremelést a termelékenység növekedéséhez kössék.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke korábban egyértelműen jelezte, hogy március 8-án kamatot emel a bank, de a Reuters értesülései szerint az ECB döntéshozói ma már kevésbé biztosak abban, hogy ezt idén további szigorításnak kell követnie. A kormányzó tanács tagjai között nézeteltérés mutatkozik, mivel a különböző tényezők várhatóan legalább az év közepéig visszafogják az árnyomás növekedését, így sokuk szerint nehéz lenne „eladni” egy esetleges júniusi monetáris szigorítást.
Az eurózóna inflációja tavaly szeptember óta az ECB 2 százalékos plafonja alatt van, és az EB nemrég 1,8 százalékra csökkentette ez évre szóló inflációs prognózisát. Ha az ECB szakértői március 8-i új előrejelzésükben hasonló áremelkedési ütemet prognosztizálnak, akkor nehéz lesz indokolni a későbbi kamatemelést.
A húsz ország konvergenciaprogramját is „láttamozó” pénzügyminiszterek tegnap jóváhagyták az EB ajánlását, amely felszólítja a lengyel kormányt, hogy már idén szorítsa le 3 százalékra a GDP-arányos államháztartási hiányt és ne halassza 2009-re, ahogy az a nemrég Brüsszelnek megküldött konvergenciatervben szerepel. Varsónak eszerint idén 0,5 százalékponttal csökkentenie kell a deficitet és augusztus 27-én be kell számolnia arról, hogyan tervezi ezt végrehajtani. Az EB ajánlása a túlzott deficit miatt Varsó ellen indított eljárás újabb fázisát jelenti. A konvergenciaterv szerint idén 3,4 százalék lenne a hiány, Brüsszel pedig tavaly novemberben még 3,7 százalékot prognosztizált, de a lengyel gazdaság vártnál gyorsabb növekedése miatt az EB a májusban esedékes újabb előrejelzésben felülvizsgálhatja ezt.
Gáti Tibor