Jelentős előrelépés tapasztalható az EU-ban az úgynevezett lisszaboni célkitűzések teljesítésében – derül ki két, tegnap közzétett tanulmányból, amelyek a márciusi EU-csúcs elé készültek. Az eredetileg 2000-ben, majd 2005-ben ismételten megfogalmazott (és szerényebbre vett) stratégia gyorsabb gazdasági növekedést tűzött ki célul annak érdekében, hogy meg tudjanak birkózni a népesség elöregedéséből fakadó problémákkal és állják a versenyt az olcsóbb munkaerőre támaszkodó ázsiai országokkal. Ennek érdekében 2010-ig 70 százalékosra kívánták növelni az átlagos foglalkoztatottsági rátát az EU-ban, fejleszteni az oktatást, növelni a kutatásra és fejlesztésre fordított erőforrásokat, az innovációt és tovább liberalizálni az unió belső piacát.
Az Allianz német biztosító és a brüsszeli székhelyű Lisszaboni Tanács közös tanulmánya kilenc régi uniós tagállam teljesítményét vizsgálta hat mutató – gazdasági növekedés, termelékenység, foglalkoztatás, szakképzettség, beruházások és államháztartási helyzet – alapján és arra jutott, hogy mindegyik terén nagy előrelépés történt, különösen ami a gazdasági növekedést, a termelékenység, valamint a foglalkoztatási helyzet javulását illeti. A kilenc ország közül a legnagyobb javulás Svédországban regisztrálható, a második helyen Belgium áll. Az utolsó hely továbbra is Olaszországé, amely különösen a munkaerő képzettsége, a termelékenység és az államháztartás helyzete terén teljesít rosszul. A tanulmány ugyanakkor reformokat sürget a tagálla-mokban, kihasználva a jelenlegi kedvező konjunktúrát, mivel a későbbiekben a feltételek romlásával kell számolni, különösen demográfiai téren, ami rontja a gazdasági növekedési potenciált.
A londoni központú Centre for European Reform gazdaságkutató által jegyzett másik tanulmány ugyancsak arra a következtetésre jut, hogy az EU jelenleg felkészültebb a globális versenyre, mint 2000-ben volt. A vizsgált 25 tagállam elsősorban a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés terén teljesített jól, a termelékenységet és a kutatási ráfordításokat tekintve ugyanakkor kisebb az előrelépés. A tagországok közül a legjobb eredményeket Dánia és Hollandia érte el, a legrosszabbakat pedig Lengyelország és Görögország. Az új tagországok és a mediterrán államok általában nem tartoznak az éltanulók közé.
Gáti Tibor