Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákiában október 1-jétől 6900 koronáról 7600 koronára (53 500 forint) emelkedett a minimálbér, ami növeli a munkaadók bérköltségeit. Ez mintegy 10 ezer munkahelyet veszélyeztet a kis- és középvállalatok szférájában – vélekedik Juraj Borgula, a szlovák munkáltatók országos uniójának (RÚZ) képviselője. A minimálbér leginkább a maximum húsz főt foglalkoztató kisvállalatokat érinti kedvezőtlenül, márpedig a kisvállalkozások hozzávetőleg 900 ezer főnek biztosítanak munkalehetőséget. A minimálbér változása további 43 jogi szabályban, előírásban okoz változást, vagyis egyfajta láncreakciót indít el. A legnagyobb változás a nyugdíjbiztosítási járulék alsó határának emelkedése, de változni fog – igaz, csak januártól – az egészségbiztosítási járulék is – kivetési alapjának alsó határa ugyancsak a minimálbér összege, a járulékot azonban csak januártól számítják a megemelkedett összeg alapján. Egyébként a foglalkoztatottaknak alig másfél százalékát érinti közvetlenül a minimálbér.
Csehországban a júniusi parlamenti választások óta patthelyzet van, bár az országnak van kormánya, a kormányprogramot nem sikerült elfogadni, azaz érdemi parlamenti munka sem folyik, tehát az év elejével nem várhatók változások.
Lengyelország kormányát a múlttal és a politikai ellenfelekkel való leszámolások kötik le, az ígért gazdasági reformok, köztük a munkaerő alkalmazási költségeinek csökkentése is késik. Zyta Gilowska pénzügyminiszter a Gazeta Prawna című lapban tegnap megjelent interjújában kijelentette, hogy lassítani kell a reformok bevezetését, így a korábban ígért azonnali adóreform helyett azt csak 2008. január 1-jétől tartja elképzelhetőnek. A munka törvénykönyve módosításának vitáját megkezdte ugyan a parlament, de az valószínűleg a munkavállalói oldal követelései ellenére nem fogja rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot, inkább a munkavállalói oldal védelmét erősíti majd.
