A közép-európai régió országai közül Szlovákiában és Lengyelországban a legmagasabb a munkanélküliség, de az elmúlt időszakban mindkettőben erőteljesen csökkent a ráta. Szlovákiában a korábban két számjegyű munkanélküliség a nyár folyamán 10 százalék alá süllyedt. Szeptemberben 9,75 százalékos volt az állástalanok aránya, ami a legalacsonyabb az önálló Szlovákia történetében, vagyis 1993 óta.
A szezonális munkáknak azonban lassan vége, ezért az év végére várhatóan újra 10 százalék fölé emelkedik a mutató, ráadásul a Fico-kormány jövőre az állami hivatalnokok létszámát 10 százalékkal tervezi lefaragni, ami elvileg 32 ezer ember elbocsátásával járna. Az eddigi kedvező trend három tényezőre vezethető vissza: a szlovák autóipar felszívó hatására, az építőipar fellendülésére és az európai uniós tagsággal járó külföldi munkalehetőségekre. Becslések szerint mintegy 170 ezer szlovák állampolgár dolgozik uniós tagállamokban, legnagyobb részük Csehországban, Nagy-Britanniában és Magyarországon.
Az országos átlag jelentős regionális különbségeket takar: míg Pozsony térségében csak 2,54 százalék az állástalanok aránya, addig a besztercebányai régióban nem kevesebb, mint 16,05 százalék, a Magyarországgal határos rimaszombati járásban pedig egyenesen 28,45 százalék.
Lengyelországban jelentős mértékben csökken a munkanélküliek száma: az év végére prognosztizált 16,4 százalékkal szemben már júniusban 16,0, júliusban 15,7, augusztusban pedig 15,5 százalék volt az arányuk. A helyzet javulása elsősorban a külföldi munkavállalásnak tulajdonítható: tavaly egy év alatt 220 ezerrel nőtt a hazai munkanélküliek serege, de több mint 400 ezren vállaltak legálisan munkát az EU-ban, az illegálisan munkát vállalók száma azonban becslések szerint ennek legalább kétszerese.
Barabás János T.
Kolozsi Pál
Sidó Zoltán