Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákiában évente mintegy ötvenezer hallgatót vesznek fel az ország egyetemeire és főiskoláira, ezenkívül ezrek felvételiznek sikeresen a csehországi felsőoktatási intézményekbe, főleg Prágába és Brnóba; hozzávetőlegesen 7700–8000 szlovák tanul a szomszédban. Bölcsész, politológus, egyes tanári és tömegkommunikációs szakokon némi túlképzés van, más területeken elég kevés a diplomás. A pozsonyi Pravda szerint a foglalkoztatottak 12 százalékának van felsőfokú végzettsége, ami mélyen az uniós átlag alatt van. Ráadásul Szlovákiában erősen érződik az agyelszívás hatása: a cseh tanintézetek padjait koptatók zöme eleve nem tér vissza hazájába, de a régebben végzett, magasan kvalifikált szlovákok közül is sokan költöznek a jobb kereset reményében Csehországba.
Ami az orvosokat illeti, valóságos népvándorlás folyik: egyetlen év alatt 650–700 orvos távozott Csehországba, ahol minimum 10 ezer szlovák koronával (mintegy 70 ezer forint) magasabb átlagbért kapnak, mint otthon. A magyarok lakta dél-szlovákiai sávból a magyarországi kórházak is csábítják a személyzetet: Rimaszombat kórházából például egy év alatt húsz orvos ment Csehországba vagy Salgótarjánba. Egyes régiókban hiány van informatikusokból, de az autóipari gépészmérnökökből is. Az előző kormány a tandíj bevezetését tervezte, de heves ellenállásba ütközött, a mostani kabinet pedig eleve elveti a tandíjat.
Lengyelországban az államiak mellett számos magánegyetem is működik, de az előbbiekben végzett diákok általában jobban képzettek, ami javítja elhelyezkedési esélyeiket – állapította meg egy országos felmérés. Ez egyáltalán nem közömbös, mivel számos területen túlképzés van. Bár az állami egyetemek rektorai is elismerik, hogy vannak kiváló magánintézmények – elsősorban a gazdaságiak –, a hallgatók felkészültsége hagy kívánnivalót maga után. Ez nem csoda, hiszen óriási többségükben azok jelentkeznek a költséges magánegyetemekre, akiknek túl nagy akadályt jelentett az államiak felvételi vizsgája. Tavaly a baloldali kormány nagy vihart kavart oktatáspolitikai stratégiájával, amely 2007–2013-ban fizetőssé tette volna az állami felsőoktatást – ezt a jelenleg hatalmon levő, akkor ellenzéki pártok hevesen elutasították.
