Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szlovák kormányilletékesek legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy az új kabinet feladja korábbi privatizációellenes álláspontját. Lubomír Vázny közlekedési és távközlési miniszter a Markíza televízióban kijelentette: nincs kizárva a ZSSK Cargo vasúti teherfuvarozó részleges magánosítása. Az előző kormány 2006 elején már nemzetközi tendert hirdetett az ügyben – melyen egyébként a MÁV is indult –, ám az előrehozott parlamenti választások miatt, nem utolsósorban a későbbi győztes Smer nyomására, végül nem hirdettek győztest. Vázny azzal indokolta a pálfordulást az ügyben, hogy a magyar kormány privatizálni kívánja a MÁV teherfuvarozó üzletágát, ami azzal a következménnyel járhat, hogy az Európa és Ukrajna közötti tranzitforgalom elkerüli Szlovákiát, komoly bevételkiesést okozva a ZSSK Cargónak. Ha rövid időn belül nem tudjuk hatékonyabbá tenni a társaság működését, akkor mérlegelni fogjuk a Cargo kisebbségi tulajdonrészének eladását – mondta a szakminiszter. Vázny ugyanakkor tegnap kijelentette, hogy a Dzurinda-kormány ígéretével szemben biztosan nem épül meg 2010-ig a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya, legkorábban 2012-re fejeződik be az építkezés.
A kormány a repülőtér-privatizáció ügyében is módosította álláspontját. Robert Fico miniszterelnök a hét végén közölte, hogy tiszteletben fogják tartani a versenyhivatal augusztus 14-én esedékes döntését a pozsonyi és a kassai repülőtér eladásával kapcsolatban. Fico korábban bírálta a Dzurinda-kabinetet a légikikötők eladása miatt és az esetleges visszaállamosítást sem zárta ki. Mint emlékezetes, a Dzurinda-kormány az osztrák–szlovák TwoOne konzorciumot (Flughafen Wien, Raiffeisen Zentralbank, Penta Group) hozta ki a reptér 66 százalékos magánosítójának győzteseként, a potenciális tulajdonos 11,42 milliárd szlovák korona (kb. 80 milliárd forint) vételárat ajánlott fel. A miniszterelnök tegnap közölte, hogy a július végén a parlament elé terjesztendő programnyilatkozat tartalmazni fogja az euró bevezetésének 2009. január 1-jei dátumát is. Megfigyelők szerint ha a kormány a korábbi nyilatkozatoktól eltérően komolyan gondolja a céldátumot, akkor le kell mondania a beígért jóléti intézkedések nagy részéről. Talán ezt jelzi a privatizációval szembeni korábbi ellenállás mérséklődése is.
