Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemrég tartott parlamenti választások, illetve ezek kimenetele a jó makrogazdasági mutatók ellenére komoly bizonytalansági elemet jelent a – befektetőkért vívott küzdelemben konkurenciának tekinthető – közép-európai uniós tagállamok, Szlovákia, Csehország és Lengyelország gazdasági kilátásait és befektetői megítélését illetően. Szlovákiában az államfő kedden nevezte ki a Robert Fico vezette új hárompárti kormányt, amelyet az elemzők korábban a lehetséges legrosszabb változatként jellemeztek. A szakértők az eddigi nyilatkozatok alapján attól tartanak, hogy fellazul az eddigi feszes költségvetési politika és meghiúsul az euró 2009-re tervezett bevezetése. Fico máris közölte, hogy a jelenleg egyetlen, 19 százalékos áfakulcs mellé januártól bevezetik a második kulcsot, amely 5, 6 vagy 10 százalékos lesz. A bevételek várható növekedése mellett egyebek között növelni fogja a kiadásokat, hogy emelni tervezik a jelenleg 6900 koronás minimálbért.
Csehországban a június elején tartott parlamenti választás következtében patthelyzet alakult ki. A költségvetés hiánya a szociáldemokrata kormány által a választás előtt jóváhagyott jelentős jóléti kiadások miatt jövőre akár a 160–170 milliárd koronát, azaz a GDP 4,8–5,1 százalékát is elérheti.
Lengyelországban a Kazimierz Marcinkiewicz vezette kabinet mindeddig nem volt hajlandó kitűzni az euró bevezetésének céldátumát. A kormányfő májusban közölte, hogy nem tudják teljesíteni az előző kormány által kitűzött célt, amely szerint jövőre 3 százalékra szorítanák le a költségvetési hiányt és érzékeltette, hogy a gazdasági növekedést, valamint a munkanélküliség csökkentését tekinti prioritásnak.
