A budavári Sándor-palotában kezdődött meg tegnap reggel George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke egynapos hivatalos látogatásának programja. A páncélozott limuzinjában érkező elnököt és feleségét a köztársasági elnök és felesége fogadta. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harc sikeréhez elengedhetetlen a nemzetközi jog szabályainak és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint beszélt a magyar állampolgárokat is érzékenyen érintő amerikai vízumkényszerről. Szavaira az amerikai elnök gyakorlatilag nem reagált. Bush elmondta: elsősorban az 56-os forradalom emléke előtt jött tisztelegni, és méltatta Magyarország hozzájárulását a demokrácia ügyéhez.
Nem aktuális a vízumkorlát feloldása
Bush az elnöki tárgyalások befejeztével Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel találkozott a Parlamentben, amiről sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat – akik azonban nem tehettek fel kérdéseket. Egyes elemzők tudni vélik: ennek az volt az oka, hogy az amerikai elnököt felháborították az egy nappal korábbi, bécsi sajtóértekezleten nekiszegezett kérdések.
Gyurcsány Ferenc beszámolt arról, hogy felvetette az amerikai vízummentesség kérdését, de itt egy hosszú folyamatról van szó – vagyis utalt arra, ebben a kérdésben most nem sikerült megoldást találni. Bush – aki gratulált Gyurcsány Ferencnek az újraválasztásához – ezt megerősítette és a magyarok megértését kérte az ügyben. Az amerikai elnök meleg szavakkal méltatta a kitűnő kétoldalú kapcsolatokat és személyes kapcsolatát a magyar miniszterelnökkel. Elmondta, hogy néhány hónapon belül visszaadják a magyar államnak azt a várbeli, korábban amerikai tulajdonban volt, s most a nagykövetségük által bérelt épületet, amely egykor Táncsics Mihály börtöne volt. Az amerikai elnök elutazása előtt a Citadellán tartott beszédet, amit élőben közvetített a CNN hírtelevízió.
Kivárnak a befektetők?
Bár a látogatást megelőzően szó volt arról, hogy gazdasági ügyekre is kiterjednek a megbeszélések, a hivatalos tájékoztatások nélkülöztek minden ebbéli információt. Pedig lett volna miről egyeztetni, mivel a magyar költségvetés kiigazítására szolgáló csomag a betelepülni készülő, vagy már működő nagyvállalatok (köztük amerikai cégek) számára is többletteherrel járó javaslatokat tartalmaz. Az amerikai kamara (AmCham) szerint a térségben a befektetéseiknek helyet kereső cégek egyre inkább elkerülik majd Magyarországot – legalábbis az átmeneti megszorító intézkedések lejártáig. Fáth Péter, a kamara ügyvezetője szerint e lépések elsősorban nem a versenyképesség javítását, hanem egyensúlyi szempontokat szolgálnak. Az amerikai cégek részéről tehát tapasztalható némi kivárás – legalábbis, amíg nem derülnek ki egyértelműen a kiigazítás konkrét részletei, illetve nem öltenek jogszabályi formát.
Négyezer állást ígérnek
Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. jelenleg negyven amerikai érdekeltségű projektet kezel. A tervezett befektetések között szerepel autóipari, it-, elektronikai, biotechnológiai és energetikai beruházás, valamint szolgáltató központ. Tavaly nyolc amerikai cég döntött úgy, hogy európai telephelyét Magyarországon hozza létre. Ezek közé tartozik a Morgan Stanley pénzügyi elemző központja, az Advanced MP Tech Ltd. logisztikai központja, a Westwood Associates Inc. ügyfélszolgálati központja, a Dana Inc. autóipari szerelő- és festőüzeme, valamint a Zoltek szénszál-technológiai fejlesztő és gyártó beruházása. A projektek értéke közel 100 millió dollár, a befektetések több mint 1300 munkahelyet teremtenek. Az új projektek megvalósulása esetén a teljes befektetett érték elérheti a 200 millió dollárt, az új munkahelyek száma meghaladná a 4000 főt.
