Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cseh gazdaság szépen teljesít, egyelőre különösebb egyensúlyzavarok nélkül, a társadalmat nem osztják meg sorsfordító kérdések – a parlamenti választás előtt sokáig az látszott a legfontosabbnak, hogy az ne zavarja meg a focivébé maradéktalan élvezetét, hiszen a cseh válogatott most ott van a legjobbak között. A voksolást is azért tűzték ki június 2–3-ára – mondják megfigyelők –, hogy a 9-én kezdődő vb nagyüzemének idejére már mindenki túl legyen a politikai problémákon.
A politikai meccs így is váratlanul kiéleződött, miután a két ciklus óta kormányon levő szociáldemokrata CSSD ledolgozta egy éve még 20 százalék körüli hátrányát, és az utolsó adatok szerint majdhogynem döntetlenre áll a jobboldali ellenzéki ODS-szel: a CVVM közvélemény-kutató az ODS-nek 32 százalékos, a CSSD-nek 28 százalékos preferenciát mért. (Az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére esélyes pártok közül a kommunista KSCM 15,5, a váratlanul előretörő zöldek 10,5, a kereszténydemokrata–néppárti KDU–CSL 5,5 százalékos támogatottságot ért el.) Az szinte bizonyos, hogy a 200 fős parlamentben egyiküknek se lesz abszolút többsége – a kérdés az, sikerül-e a korábbiaknál stabilabb kormányt felállítani.
A két nagy párt eltérő gazdasági programot vázolt fel, jóllehet a piaci alapokat egyik sem kérdőjelezi meg. A legnagyobb különbség talán az EU-hoz, illetve az euró bevezetéséhez való viszonyban mutatkozik meg: a CSSD a szoros európai integráció híve és 2010-re be akarja vezetni az eurót Csehországban. Az euroszkeptikus államfőt, a korábbi miniszterelnök Václav Klaust adó ODS szerint előbb végre kellene hajtani a reformokat, aztán lehet a közös pénzről beszélni, valamikor 2010 után. Ami a továbbiakat illeti: a CSSD legfontosabb ígérete, hogy a 8 százalékot súroló munkanélküliséget 6 százalékra szorítják le. Ezen túlmenően Jiri Paroubek jelenlegi kormányfő pártja a mostani 19 500-ról 26 500 koronára szeretné feltornázni az országos átlagbért 2010-ig (1 cseh korona=9,3 forint), jelentősen növelné a gyerekes családok támogatását, elutasítva a tandíj bevezetését.
Közelebbről nem részletezve csökkentenék a ma 24 százalékos társasági adót (de megvonnának egyes kedvezményeket), emellett évi 100 milliárd koronát fordítanának közutak építésére és karbantartására. A Mirek Topolánek vezette ODS központi jelszava az egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadó, illetve áfa (az élelmiszerek és néhány alapvető cikk nulla kulcsa mellett), emellett eltörölnék a kamat- és az árfolyamnyereség-adót, az örökösödési és az ingatlanilletékeket. A párt nyugdíjreformot hajtana végre (egységes, alacsony állami ellátással plusz egyéni magánnyugdíjszámlákkal), továbbá bevezetné a tandíjat a felsőoktatásban.
A harmadik legerősebb pozícióban levő kommunisták nem akarnak adócsökkentést, de átrendeznék a sávokat az alacsonyabb jövedelműek javára és luxusadót vetnének ki. Nem nyúlnának sem a nyugdíjrendszerhez, sem az állami vállalatokhoz – az euró bevezetését pedig csak úgy tudnák elképzelni, ha az nem megy a szociális és gazdasági stabilitás rovására.
