Oroszország arany- és valutatartaléka a múlt hét végére elérte 225,7 milliárd dollárt, és ezzel a világ országainak rangsorában átvette Dél-Koreától a negyedik helyet. A tartalék nagysága a múlt héten 8,6 milliárd dollárral nőtt, ennél nagyobb (9,6 milliárd dolláros) heti növekedésre utoljára tavaly januárban volt példa. A világ legnagyobb arany- illetve valutatartalékkal rendelkező országainak sorát Kína vezeti (875 milliárd dollár), a második Japán (852 milliárd dollár), a harmadik pedig – egyelőre – Tajvan (257 milliárd dollár). Az orosz jegybank a vezető ázsiai trojka központi bankjaihoz hasonlóan jelentős intervenciókkal akadályozza meg a hazai valuta erősödését. A tartalékállomány bővülésének kulcsa mind a négy országban az importot jóval meghaladó export: míg azonban Japán, Kína és Tajvan elsősorban késztermékeket, addig Oroszország főként nyersanyagokat – mindenekelőtt kőolajat és földgázt – exportál. A magas világpiaci energiaárak is hozzájárultak, hogy az orosz külkereskedelmi mérleg áprilisban 12,3 milliárd dolláros többletet mutatott.
