Tegnaptól négy uniós ország (Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország) nyitotta meg teljes egészében munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagállamok előtt. További öt állam, Belgium, Dánia, Franciaország, Luxemburg és Olaszország csak fokozatosan, illetve csak egyes szektorokban engedi munkát vállalni az új tagállamokból jövőket. Belgium például az ápolónők, a tűzoltók, a szakmunkások, a könyvelők, a mérnökök tekintetében enyhíti az eljárást. Luxemburg a mezőgazdasági és a vendéglátó-ipari munkák elvégzésére hajlandó fogadni a határain kívülről, de a közösségen belülről érkező dolgozókat. Ígérete szerint pedig már jövőre áttekinti újra a kérdést. Olaszország 170 ezerrel emeli az új EU-tagok munkavállalóinak létszámára vonatkozó kvótát. Dánia egy parlamenti döntés értelmében valószínűleg három évig fenntartja a teljes idejű állásoknál alkalmazott engedélyrendszerét, de a kvótákat eközben felszámolja, és munkaerőpiacát fokozatosan rugalmasabbá és nyitottabbá teszi.
Az Európai Unió 2004. május elsejei bővítésekor egyébként mindössze három régi tagállam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát az új közép- és kelet-európai tagországok munkavállalói előtt. A többiek éltek a csatlakozási szerződésekben szereplő derogáció lehetőségével, azaz még két évre zárva tartották piacukat. A derogáció maximális hossza hét év, de az első két év leteltével, azaz most május elsejéig nyilatkozniuk kellett, hogy tovább is élnek-e a halasztás lehetőségével. Az újabb halasztás három évre szólhat, ezt követően kell dönteniük a hátralévő két évről. A 12 érintett ország közül Németország és Ausztria választotta egyértelműen a három évre szóló halasztást, ez idő alatt továbbra sem vállalhatnak munkát itt az új tagállamok munkavállalói. A holland kormány eredetileg a teljes nyitás mellett döntött, de a törvényhozás megvétózta ezt, így fél évig bizonyosan nem történik semmi, ez alatt határoznak a továbbiakról, de várhatóan jövő év elejétől – legalább részlegesen – megnyitják piacukat.
