Az osztrák munkaadók tiltakoznak a bécsi döntés ellen, amelynek értelmében az ország munkaerőpiaca további három évre zárva marad az új tagállamok polgárai előtt. A gazdasági minisztérium szóvivője szerint a liberalizálás következtében kevesebb munkahely jutna az osztrákoknak, a bérek pedig csökkennének. A politikusok az ország jó gazdasági mutatóit féltik: igaz ugyan, hogy a GDP-növekedés feleakkora sincs, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Magyarországon, de az egy főre eső bruttó nemzeti termék még mindig kétharmadával nagyobb, mint a szomszédos exkommunista országokban. A munkanélküliek aránya 5,2 százalék (ez a mutató Szlovákiában több mint kétszer ekkora), a 2650 eurós átlagfizetés pedig a cseh–szlovák–magyar átlag háromszorosát is meghaladja. A bécsi irányvonal ráadásul egyezik a lakosság szempontjaival: az EU-t elutasító osztrákok aránya tavaly már elérte a 60 százalékot.
A régióban jelentős pozíciókkal rendelkező osztrák cégek azonban attól tartanak, hogy a munkaerő-piaci korlátozás negatívan befolyásolja az ország törekvését, hogy kelet-közép-európai központtá váljon. A jegybank adatai szerint az osztrák cégek 1992 és 2005 között 27 milliárd dollárt fektettek be a régióban. Az Erste Bank például nettó nyereségének 60 százalékát külföldön, javarészt a szomszédos országokban éri el, a Semperit pedig Csehországban és Lengyelországban is felépített már egy-egy gyárat.
Csaba Ferenc