A héten már harmadszor döntött rekordot tegnap az olajár: az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára 72,49 dollárra, a londoni Brenté pedig 74,22 dollárra emelkedett. A piac hangulatát egy valódi robbanás is rontotta: a nigériai lázadók, akik februárban a Shell telephelyeit is megtámadták, szerdán egy katonai támaszponton pokolgépet hoztak működésbe, az olajcégek ellen pedig újabb merényleteket helyeztek kilátásba. Drágulásra ösztönöztek az egyesült államokbeli adatok is: az energiaügyi minisztérium szerint a készletek három hét emelkedés után 800 ezer hordóval csökkentek.
Az olajár az elmúlt 12 hónap alatt 38 százalékkal emelkedett; részben a bizonytalan iraki helyzet és az iráni atomprogram, részben a kereslet folyamatos növekedése miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap közzétett előrejelzése szerint a világgazdaság a tavalyi 4,8 százalék után az idén várhatóan ennek ellenére 4,9 százalékkal bővül. (A korábbi becslés 4,3 százalék volt.) Ez azt jelenti, hogy a globális GDP negyedik éve 4 százalék feletti mértékben növekszik, amire utoljára a 70-es évek elején volt példa. A leggyorsabban ráadásul a legtöbb energiát fogyasztó gazdaságok gyarapodnak: Kína például – a világ második legnagyobb energiafogyasztójaként – az első negyedévben az egy évvel korábbinál 25 százalékkal több olajat importált. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a következő húsz évben a világ energiaszükséglete több mint 40 százalékkal növekszik, globális kihívásban tehát nem lesz hiány.
Az olajipar, illetve a legjelentősebb energiafogyasztók képviselőit egyelőre jobban izgatja a közeljövő: szombati katari konferenciájukon 65 ország képviselteti magát a legnagyobb olajcégek vezetői mellett. Az elemzők azonban nem számítanak áttörésre, ami az OPEC képviselőinek korábbi, a szervezet tehetetlenségére utaló nyilatkozatai alapján meglepetés is lenne.
Csaba Ferenc