Tavaly augusztusban Közép-Európában rég nem látott árvíz pusztított, a leginkább érintett országok Románia, Svájc, Bulgária, Ausztria és Németország voltak, de a térség egyéb államait, így Magyarországot is elérte a természeti katasztrófa. A megáradt folyók összesen 42 emberéletet követeltek, ebből 31-et Romániában, miközben több tízezer embernek kellett elhagynia az otthonát.
Romániában az anyagi kár becslések szerint 5 milliárd lejre (1,5 milliárd euró) rúgott, az országon belül elsősorban Hargita megyében pusztított az ár, de később Maros, Bihar és Kolozs megyét is elérte a víz. Svájcban a fővárost és környékét öntötték el leginkább a folyók, a biztosítói becslések 1 milliárd svájci frankra (640 millió euró) tették a kár nagyságát, amiből a svájciak fejlett öngondoskodási kultúrája miatt 500 millió frank volt a biztosítókat terhelő összeg. Ausztriában Tirol és Vorarlberg tartományok voltak elsődlegesen érintettek, Németországban pedig Bajorország.
Az Európai Bizottság (EB) idén március elején ítélt meg összesen több mint 106 millió eurót a tagország Ausztriának, illetve a tagjelölt Romániának és Bulgáriának a tavalyi árvizekkel kapcsolatos kiadásaik egy részének fedezésére. A még a tagállamok támogatására váró brüsszeli előterjesztés szerint Románia kapná a legnagyobb segélyt, összesen 71,2 millió eurót, majd Bulgária következne 20,4 millió euróval, illetve Ausztria 14,8 millió euróval. Az EB az Európai Unió szolidaritási alapjából finanszírozza a segélyezési programot. A szolidaritási alapot 2002-ben hozta létre az EU, ezáltal évente összesen egymilliárd euróval támogathatja a természeti katasztrófa sújtotta tagállamokat, illetve tagjelölteket.
Kolozsi Pál