A vezető londoni gazdaságkutató intézet éves globális megélhetési költséglistáján, amelynek éléről hosszú évek után először Európa hátrébb szorította az eddig vezető japán nagyvárosokat.
A kétévente közzétett, a világ 128 városát összehasonlító listát 1991 óta Tokió vezette; a japán főváros most a második helyre szorult, a bronzérmes pedig Reykjavik lett. A világ 10 legdrágább városa között 8, a 30 legdrágább város közül pedig 20 európai foglal helyet. Az első 10-be Tokió mellett nem-európaiként Oszaka került még be (a negyedik helyen, Párizzsal holtversenyben). Az első tíz második felében Koppenhága, London, Zürich, Genf és Helsinki kapott helyet. New York a 27. lett, a lista végén Teherán szerénykedik, ahol igencsak olcsó az élet.
A kelet-európai átalakuló gazdaságok, köztük a már uniós taggá vált térségi országok nagyvárosai azonban szintén érezhetően drágultak az összehasonlító mércén: a 107. Belgrád (61-es költségindexszel), a 95. Bukarest (65), a 82. Kijev (71), a 63. Varsó (82) és a térségi legdrágább, 58. Prága (83) relatív megélhetési költségei egyaránt 5 százaléknál nagyobb mértékben emelkedtek tavaly óta.
A kelet-európai EU-tagországok nagyvárosai közül - drágulása ellenére - most is Budapest a legolcsóbb a dollárban fizetett kiküldötteknek: 74-es költségindexével - a dél-afrikai Pretoriával és Johannesburggal holtversenyben - a 77. helyre került a tavalyi, 70-es indexszel elfoglalt 81. helyről. A magyar főváros tavaly még éves rekordot állított be azzal, hogy a 130-as listán a legtöbb helyezéssel - 15-tel - került feljebb, a forint akkori erősödése és a dollár gyengülése miatt.
