Véget ért a gázháború: január 1-jei visszamenőleges hatállyal, öt évig érvényes az a megállapodás, amelyet Moszkva és Kijev szerdára virradó éjszaka hozott tető alá. Ennek értelmében a világ legnagyobb földgáztermelője az eredetileg követelt, a korábbi ár több mint négyszeresének megfelelő áron, 1000 köbméterenként 240 dollárért adja a gázt a Gazprombankon keresztül 50 százalékos tulajdonában lévő RosUkrEnergo vállalatnak. A RosUkrEnergo azonban – amelynek másik fele az osztrák Raiffeisen Zentralbank tulajdonában van – 1000 köbméterenként mindössze 95 dollárt kér Ukrajnától, mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy a drága orosz gáz arányát csökkenti, növelve a Kazahsztánból, illetve Türkmenisztánból vásárolt mennyiséget. Az évenkénti mintegy 60 milliárd köbméteres ukrán gázimportból a korábbi évekhez képest 6-8 milliárd köbméterrel kevesebb, mindössze 17 milliárd érkezik majd Oroszországból, a többit az ország – jóval olcsóbban – Közép-Ázsiából szerzi be. Ukrajna 2006-ban 40 milliárd köbméter gázt vásárol Türkmenisztánból, 1000 köbméterenként 50 dolláros áron. Ez a tétel is a RosUkrEnergón keresztül kerül be az országba, és ennek az előnyös üzletnek köszönhető a Gazprom által kért ár felénél is kisebb végszámla. Az ukrán fél által is sikerként elkönyvelt megállapodás mindazonáltal azt jelenti, hogy Ukrajna a tavalyi 2,8 milliárd dollár után idén körülbelül 5,7 milliárd dollárt fizet a külföldről beszerzett földgázért. A mintegy kétszeres ár valamivel kisebb, mint amekkorát a balti államok elfogadtak.
A Gazprom és az ukrán állami gázcég, a Naftogaz a tranzitdíjak emeléséről is megállapodott: 1000 köbméter gáz szállítása után 100 kilométerenként január 1-jétől a korábbi 1,09 dollár helyett a Gazprom 1,60 dollárt fizet, méghozzá a korábbi gyakorlattal ellentétben nem gázban, hanem készpénzben. A tétel nyilvánvalóan kihat a Gazprom által Európába szállított gáz árára is, mivel annak több mint 80 százaléka keresztülhalad Ukrajnán.
Az európai szállítások a megállapodást egyértelmű sikernek tekintő Alekszej Miller Gazprom-elnök szerint stabilizálódnak, várhatóan nem kell tehát a január 1-jeihez hasonló, feszültségfokozó nyomáscsökkentésre számítani. Az Európába irányuló vezetékek másik része a Moszkvával jóval kiegyensúlyozottabb viszonyban lévő Fehéroroszországot keresztezi, amelynek a Gazprom továbbra is a tavalyi áron adja a földgázt.
Csaba Ferenc