Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A National Hockey League (NHL) nyolcvanhat esztendő után tavaly nem indult el, mivel nem sikerült megegyezni a bérekben. A mostani helyzet szerint a klubok bérplafonja immár limitált, a csapatok 39 millió dollárt költhetnek idényenként a hokisok fizetésére, miközben a kollektív szerződés azt is rögzíti: egyetlen jégkorongozó sem kereshet többet évi 7,8 millió dollárnál (bő másfél milliárd forintnál).
Az NHL alaposan megszenvedte a kimaradt idényt, a szurkolók jelentős része ugyanis „odébbállt” más - hasonlóan társadalmi - sportágakhoz, mint a kosárlabda, vagy a baseball, nem beszélve a hirdetőkről. Ezért a hoki néhány, már-már kőbe vésett paragrafusát érintő módosítást hajtottak végre deklaráltan annak érdekében, hogy a közönség jobban szórakozzon: több gólt lásson. Megszűnt például az úgynevezett kétvonalas les, ily módon - a hosszú indítások engedélyezésével - a játék látványosabbá válhat. Megnövelték a támadóharmadok, viszont csökkentették a kapusok felszerelésének méretét. Bővítették a kiállítással büntetendő szabálytalanságok körét, s az alapszakaszban megszüntették a döntetlent: remi esetén ötperces hosszabbítás, majd a büntetőlövések sorozata következik.
Változatlanul harminc klub szerepel a liga két főcsoportjának hat alágában, s valamennyi együttes nyolcvankétszer lép jégre az április 18-ig tartó első felvonásban. A rájátszás két nappal később kezdődik a Keletről és Nyugatról érkező nyolc-nyolc alakulat részvételével. A szezon további jó híre, hogy februárban nem rendeznek mérkőzéseket az észak-amerikai bajnokságban, így a világ legjobbjai jégre léphetnek hazájuk válogatottjának színeiben a torinói téli olimpián.
