Az Európai Központi Bank (ECB) 2003 júniusa, azaz több mint egy éve nem változtat a 2 százalékon álló irányadó kamaton, ellenállva az ismétlődő felhívásoknak, hogy az eurózóna gyengélkedő gazdaságának ösztönzése érdekében enyhítse monetáris politikáját. Beéri azzal, hogy nem szigorít, annak ellenére, hogy az infláció az utóbbi egy évben szinte minden hónapban egy-két tizedponttal meghaladta a középtávra célul kitűzött 2 százalékos plafont, így júliusban és augusztusban 2,2 százalékos volt. Az ECB kormányzótanácsának két tagja azonban kedden már a kamatemelés lehetőségére figyelmeztetett arra az esetre, ha a magas olajárak miatt nő az inflációs nyomás.
Az amerikai Fed a mérsékelt kamatemelés politikája jegyében tavaly június óta tizenegyszer növelte 25 bázisponttal az irányadó egynapos kamatot, amely a múlt heti szigorítás után 3,75 százalékon áll. Korábban az elemzők többsége arra számított, hogy szeptemberben a Katrina hurrikán gazdasági következményei miatt a Fed szünetet tart, de a nyíltpiaci bizottság ülését megelőző héten már kevesen gondoltak erre. A döntéssel egy időben kiadott közleményében a Fed arra utal, hogy nagyjából azonosnak látja az infláció gyorsulásának és a gazdasági növekedés esetleges lefékeződésének a kockázatát, és a hurrikán hatásait rövid távon leküzdhetőnek tartja. Ez a kamatemelés folytatását vetíti előre, akárcsak Thomas Hoenignek, a Fed kansasi elnökének keddi nyilatkozata, hogy jelenleg elsősorban a magas infláció érdemel figyelmet.
Gáti Tibor