Lemondott posztjáról Domenico Siniscalco olasz gazdasági és pénzügyminiszter, miután nem tudta elérni, hogy a kormány és személy szerint Silvio Berlusconi miniszterelnök határozottan fellépjen Antonio Fazio jegybankelnök távozása érdekében. Lemondásában szerepet játszik, hogy a jobbközép kormánykoalíció négy pártja nem tudott egyetértésre jutni a jövő évi költségvetést illetően. Ez a fordulat tovább rontja az ország presztízsét és a reformkilátásokat, ráadásul a legrosszabbkor jön, mivel tíz nap múlva kell előterjeszteni a jövő évi költségvetés tervezetét. A lépés nyomán várhatóan tovább csökken a kormány támogatottsága a jövő tavaszi parlamenti választások előtt. Siniscalco az elmúlt 14 hónapban többször is kísérletet tett arra, hogy az „életfogytig” kinevezett Faziót elmozdítsa posztjáról, mindannyiszor sikertelenül. Az ellenzék szerint mindazonáltal Fazio csak ürügy, Siniscalco valójában a költségvetési kudarc miatt mondott le.
Az olasz bankszektort körömszakadtáig védő, a külföldi bankok megjelenését ellenző Fazio a Banca Antonveneta eladása körüli botrány miatt került a támadások kereszttüzébe. A jegybankelnök lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint folyamatosan információkkal látta el az ABN Amro ellenében pályázó, a holland banknál több mint hússzor kisebb Popolare Italianát. Valószínűleg hiába: az Antonveneta a dolgok jelenlegi állása szerint az ABN Amro tulajdonába kerül. A kormány időközben a jegybankelnöki kinevezés időtartamát hét évre korlátozta, ez azonban Fazióra nem vonatkozik: őt a törvény értelmében csupán a jegybank 13 tagú igazgatósága válthatja le. A Banca d' Italia korábbi fejei egyébként általában maguk távoztak egy idő után, Fazio közvetlen elődje, Carlo Azeglio Ciampi – a jelenlegi köztársasági elnök – pedig az első néhány évet követően minden újonnan hivatalba lépő pénzügyminiszternek felajánlotta lemondását arra az esetre, ha az nem kívánna vele dolgozni.
Gáti Tibor