Az eurózóna országainak összesített GDP-je az első negyedévi 1,4 százalék után a második negyedévben éves összehasonlításban 1,2 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékos volt a dinamika, ami szintén elmarad a január és március közötti időszak 0,5 százalékos adatától. A lassulás nagyrészt azzal magyarázható, hogy a magyar gazdaság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű és az eurózóna gazdaságának harmadát képviselő német gazdaság stagnált az előző negyedévhez viszonyítva, és éves szinten is csupán 0,6 százalékos bővülést mutatott a munkanapok alapján kiigazított statisztika. Finnországban és Görögországban zsugorodott a GDP, fölfelé húzta viszont a 12 tagállam összesített mutatóját az 1,2 százalékos növekedést produkáló Hollandia, a 0,9 százalékkal növekvő Spanyolország és a 0,7 százalékos negyedéves adatról beszámoló Olaszország. Az eurózóna növekedése ugyan kifejezetten szerénynek mondható, a piacot azonban nem érte hideg zuhanyként a tegnapi bejelentés, az elemzők ugyanis ennél is alacsonyabb ütemet vártak. A lassulás mindenekelőtt a magas munkanélküliség és a drága olaj miatt visszafogott belföldi fogyasztással magyarázható. Az euró az idén 9 százalékot gyengült a dollárhoz képest, ami jót tett az exportőröknek.
Az Európai Bizottságot nem tette pesszimistává a tegnapi GDP-adat, Brüsszelben ugyanis azzal számolnak, hogy az utolsó negyedévben 0,6 százalékra gyorsul a negyedéves növekedés üteme, ami két éve nem látott dinamikát jelentene. A növekedés gyorsulására szükségük is van a tagországoknak, mivel az Egyesült Államokban szó sincs recesszióról: a második negyedévben 3,4 százalékkal bővült a GDP. Az Eurostat adatai szerint nem csak a közös pénzt használó tagállamok vannak nehéz gazdasági helyzetben, hiszen a 25 tagú Európai Unió gazdasága is csak szerény mértékben, mindössze 1,3 százalékkal bővült éves összehasonlításban.
Kolozsi Pál