Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Veszélybe került a tervezett felsőoktatási reform Szlovákiában, miután a koalíciós tanács hétfőn éjszakába nyúló ülésén a liberális ANO párt végérvényesen leszögezte: nem szavazza meg a tandíj bevezetését szorgalmazó törvénytervezetet. A párt ezt azzal magyarázta, hogy elvesztette bizalmát Martin Fronc oktatásügyi miniszter iránt. A parlament ma dönt a kereszténydemokrata KDH által delegált oktatási miniszter ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról, de az ANO nem támogatja Fronc leváltását. A Dzurinda-kormányon belül azonban annyira megromlottak a viszonyok, hogy a KDH esetleg kilép a kabinetből, ha a felsőoktatási reformot nem fogadja el a parlament. A KDH szerint az ANO álláspontja összeegyeztethetetlen a kormánykoalíció további jó működésével, ezért a KDH számára az ANO hozzáállása elfogadhatatlan – nyilatkozta Pavol Hrusovský, a párt elnöke.
A kormány sok fontos reformot vitt keresztül, de úgy tűnik, nem tudjuk valamennyi elképzelésünket megvalósítani a jelenlegi választási időszakban – nyilatkozta Mikulás Dzurinda kormányfő. Martin Fronc pozícióját az is rombolja, hogy az elmúlt hetekben botrány tört ki az írásbeli érettségik körül, mivel a kiosztott feladatlapok egy részéhez csatolták a megoldásokat is. Ezért az írásbelit meg kellett ismételni, ami a diákok több városra kiterjedő tiltakozási hullámát váltotta ki. A kormány egyébként februárban fogadta el a tandíjrendszer bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A diákhitelekkel számoló és egyben a költségtérítéses képzésről is rendelkező törvénytervezet értelmében a hallgatók a következő tanévtől már csak tandíj fejében folytathatták volna tanulmányaikat. Az éves tandíj összegének felső határát 26 ezer koronában állapították meg, de a pontos összegről az egyetemek dönthettek volna. Az egy hallgatóra jutó éves átlagos költségek 86 ezer koronára rúgnak a szlovák felsőoktatásban, így a hallgatók anyagi hozzájárulásának mértéke az éves képzési költségei 0–30 százaléka lett volna. Az Európai Unió tagországai átlagosan a GDP 1,3 százalékát fordítják felsőfokú képzésre, Szlovákiában azonban az arány alig éri el az 1 százalékot.
