Az Európai Unió pénzügyminiszterei hosszas alkudozás után vasárnap késő este megállapodásra jutottak az eurózóna stabilitási paktumának módosításáról. Az eddigi szigor enyhítését célzó javaslatokat az EU ma kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján a tagállamok állam- és kormányfőinek kell jóváhagyniuk. Az euró tegnap kéthetes mélypontra süllyedt, az államkötvények hozama pedig tízhetes csúcsra emelkedett, mivel a piac kamatemeléstől tart a megállapodás folyományaként. Az Európai Központi Bank (ECB) ugyanis már korábban figyelmeztetett, hogy ha az eurózóna országai fellazítják fiskális politikájukat, az a monetáris szigorítását vonhatja maga után.
A pénzügyminiszterek a magyar és a lengyel kormány kezdeményezése nyomán egyebek között elfogadták, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok esetében az engedélyezett deficit elbírálásakor az elkövetkező öt évben – ha csökkenő mértékben is – figyelembe vegyék a nyugdíjreform költségeit. Ez megkönnyíti, hogy az érintett országok a konvergencia-programban vállalt határidőre teljesítsék az euró bevezetésének feltételeit. A megállapodás legnagyobb nyertese azonban Németország, amelynek sikerült elérnie, hogy az újraegyesítés költségeit figyelembe vegyék az államháztartási hiány mértékének elbírálásánál. 1990 óta évente 80 milliárd eurót, a GDP mintegy 4 százalékát fordítják a keletnémet tartományok felzárkóztatására.
Karl-Heinz Gasser osztrák pénzügyminiszter néhány órával a megállapodás előtt még viccnek nevezte a német igényt, hogy 15 évvel az újraegyesítés után különleges elbírálásban részesítsék ennek költségeit. Németország és Franciaország az utóbbi három év mindegyikében túllépte a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitplafont és Németország várhatóan idén is túllépi. A görög deficit ugyancsak jóval a 3 százalék fölött van.
A módosított megállapodás érvényben hagyta, hogy az eurózóna országaiban az államháztartási hiány nem lépheti túl a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig annak 60 százalékát. Ugyanakkor igen tágan határozta meg azoknak a kivételeknek a körét, amelyre hivatkozva az érintett országok átmenetileg mentesítést kaphatnak az alól, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján a túlzott mértékű deficit miatt eljárást indítsanak ellenük. Ilyen kivételt jelent, ha a kiadás a nemzetközi szolidariás erősítésére, az európai politikai célok megvalósítására, oktatási, kutatási-fejlesztési, foglalkoztatásjavítási célokra, a költségvetési helyzet javítására, az államadósság csökkentésére, állami beruházásokra irányul. Konjunktúra esetén ugyanakkor a tagállamok csökkenteni kötelesek költségvetési hiányukat.
Gáti Tibor