Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elnök gazdasági programja jóval összeszedettebnek tűnik kihívójáénál, bár az is lehet, hogy Kerry belátta, populista lózungokkal könnyebb megszólítani a választókat - értékel az Index. Mindkét jelölt adócsökkentést ígért, az adókedvezményekről azonban erősen eltérő véleményt alkottak.
A társadalombiztosítás katasztrófaközeli helyzetén Bush magán-nyugdíjpénztárakkal, tőkefedezeti rendszerű nyugdíj- és egészségbiztosítással, Kerry az elosztó-kirovó rendszer fenntartásával és állami támogatásával javítana. A kérdés már-már a vallásháborúkat idéző vitákat eredményezett a neoliberális és az állami beavatkozást pártoló közgazdászok között. Bush mindenesetre jól érvelt az európai példával, a szociális jóléti állam koncepciójának kudarcával, az európai - kirovó-elosztó rendszerű - társadalombiztosítások csődjével, illetve azzal, hogy konkrét számokat is tudott mondani a programokról.A számháborút Bush nyerte, a szabadságjogi kérdésekben Kerry képviselte az európaibb álláspontot.
Bush egy sikeres oldalvágást is ejtett a fiskális szigort a vita során mantraként ismételgető, de a költekezés visszafogásáról más formában meg nem nyilvánuló Kerryn. A szenátusi szavazási adatokat idézve megemlítette, hogy húsz év alatt Kerry 98-szor szavazott le adócsökkentést, 127-szer szavazott meg adóemelést, és 277-szer szavazta meg a költségvetés hiányának megemelését. Kerry válaszul a Clinton-kormány alatt általa is beterjesztett, az amerikai költségvetési deficitet végül pluszba fordító javaslatokat hozta fel.
A Gallup közvélemény-kutató intézet első felmérése szerint Kerry volt a győztes a harmadik tévévitában. A megkérdezettek 52 százaléka őt tartotta jobbnak, s csak 39 százalék Bush elnököt. A többi megkérdezett határozatlan volt. Ez az arány az első vita után 53-37, a második után pedig 47-45 százalék volt.
