Az alig 44 hektáros Vatikánváros gazdagsága közismert. Bár alig ezer lakosa van – köztük a pápa –, saját áruházzal, gyógyszertárral, obszervatóriummal, mozaikkészítő és restauráló műhellyel, vasútállomással és több benzinkúttal is rendelkezik. Az impozáns külső ellenére pénzügyileg mégsem áll erős lábakon a miniállam: 200 millió euró körüli éves költségvetési főösszegével nem tartozik a leggazdagabb egyházmegyék közé, ráadásul 2003-ban már harmadik éve küzdött deficittel a Szentszék. A nyolcvanas években a Vatikáni Bank körül kirobbant botrányok után a kúria igyekezett rendet teremteni a pénzügyek között, amelynek eredményeként a kilencvenes években, több mint húsz év után először, szufficitet könyvelhetett el.
Vatikánváros költségvetése tavaly 8,8 millió eurós hiánnyal zárt. A költségvetést az épületek fenntartási és renoválási költségein kívül elsősorban a Vatikáni Rádió terhelte meg – mintegy 10,4 millió eurót fordítottak arra, hogy a rádió működési veszteségének felét pótolják. A város bevételei főként bérleti díjakból, szuvenírek eladásából, múzeumi belépődíjakból, valamint bélyegek és érmék értékesítéséből származnak.
A közvetlenül a Vatikánváros területéhez kötődő költségvetésen kívül külön büdzséje van a Szentszéknek, amely a város költségvetésén kívül a katolikus egyház központi hivatalainak működési költségeit is tartalmazza. A már második éve tartó megszorítások ellenére tavaly mintegy 9,6 millió euró hiánnyal zárták a szentszéki költségvetést: bár 6,6 millió euróval visszafogták a kiadásokat, azok így is 213,2 millió euróra rúgtak, a bevételek pedig mindössze 203,6 millió eurót tettek ki.
Az egyik legjelentősebb tétel a kúrián dolgozó 2674 alkalmazott fizetése volt, annál is inkább, mivel közülük 1575-en világi munkavállalók voltak. Nagy kiadásokkal járt a Szentszék 118 diplomáciai külképviseletének fenntartása is. A vatikánvárosi regálékon kívül tetemes bevételt hoznak a Vatikáni Bank által kezelt befektetések is – ez azonban tavaly a pénzügyi piacok lanyhasága miatt messze elmaradt a várttól. Nem elhanyagolhatóak továbbá az úgynevezett péterfillérek sem: minden évben június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, az egész világon a Szentszék számára gyűjtenek adományokat. A péterfillérek tavaly 55,8 millió eurót tettek ki, ez a korábbihoz képest 5,7 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy az egyesült államokbeli pedofilbotrány miatt az összeg csökkenésére számítottak a Vatikánban. Tavaly – a korábbi esztendőkhöz hasonlóan – az adományok túlnyomó többsége dollárban érkezett. Mivel a költségvetés euróban készül, az erős euró számottevő veszteséget okozott a városállamnak.
Temesi Dániel