Európa-szerte alacsony részvétel mellett zajlottak az európai parlamenti választások. A pontos részvételi adatokat, akárcsak magukat az eredményeket tegnap lapzártánk után tették közzé, de az exit pollok szerint Hollandiában csütörtökön 36 százalékos, Csehországban pénteken csak 25 százalékos, Lettországban 40 százalék alatti volt a részvétel, Máltán viszont elérte a 85 százalékot. Nagy-Britanniában a kormányzó Munkáspárt várható vereségét jelzi, hogy az ugyancsak csütörtökön tartott helyhatósági választáson, amelyen a szavazásra jogosultak 40 százaléka vett részt, a harmadik helyre szorult 26 százalékkal. A liberális demokraták az iraki háború elleni kiállásuknak köszönhetik, hogy megelőzték a Labourt. A Munkáspárt olyan hagyományosan munkáspárti irányítás alatt álló városokat is elvesztett, mint Leeds, Newcastle vagy a walesi Cardiff.
Az utolsó EP-választáson, 1999-ben 49,8 százalékos volt a részvétel, és a felmérések azt sugallják, hogy ennél jobb most sem várható. Az adatok azt mutatják, hogy az első szavazás, 1979 óta folyamatosan csökken a részvétel, noha az Európai Parlament hatásköre az idők folyamán jelentősen megnőtt. A választók jelentős része ennek ellenére nem tulajdonít nagy jelentőséget az intézménynek, mint ahogy az unió egészének megítélése is romlott az idők folyamán. Az EU-polgárok, mint az Economist rámutatott, többnyire távoli, átláthatatlan szervezetnek tekintik, amelyet bürokraták irányítanak.
Gáti Tibor
Barabás János T.