A Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS) 2004-ben június 3-ában határozta meg az adószabadság napját. Ez az a dátum, ameddig csak az államra dolgoznak, ezt követően pedig már csupán magukra az emberek. Ivan Svejna, az F. A. Hayek Alapítvány igazgatója szerint a szlovák adóreformok alig érezhető hatást gyakoroltak, azaz az adó csupán némileg csökkent. Míg 2003-ban a bruttó hazai termék (GDP) 42,2 százalékát vonta el és osztotta újra az állam, addig 2004-ben 41,7 százalékát. Ez a 0,5 százalékpontos különbség eredményezi, hogy a tavalyi június 4. helyett idén június 3-ra esik az adószabadság napja. A ZDPS a munkavállaló bővített adóterheit is megvizsgálta, beleérte a munkavállaló után a munkaadó által befizetett járulékok nagyságát is. A számítások végeredménye lehangoló. A munkavállaló minden 100 koronából – az összes levonást figyelembe véve – csupán 47,9 koronát kap kézhez, tehát a fennmaradó 52,1 koronát adó, kötelező biztosítás, nyugdíjalapi befizetés és egyéb elvonás formájában elveszik tőle. Az átlagbért kapó dolgozó tavaly bruttó bérének 65,3 százalékát kapta kézhez, 2004-ben viszont már csak a 64,3 százalékát.
Csehországban ebben az évben június 15-re esik az adószabadság napja. A Spidla-kormány óvatos reformjai és még mindig bőkezű szociális támogatásai miatt már évek óta nő az adóteher: ennek megfelelően 2000-ben június 6., 2001-ben június 7., tavaly pedig már június 12. volt az adómentesség képzeletbeli kezdő időpontja – tette közzé az adatokat a Liberální Institút kutatóintézet. Az 1930-as években még februárban volt az adószabadság napja.
A Forbes amerikai gazdasági szaklap minden évben összeállítja az adótéboly indexét. E képzeletbeli adóteher-táblázaton Szlovákia látványosan javította pozícióját és a legkisebb adókat kivető országok felső harmadába került. A volt szocialista országok közül csupán Oroszország, Litvánia, Lettország és Észtország előzi meg, míg Magyarország és Csehország a legnagyobb adóterhek alatt nyögő országok egyharmadába tartozik.
