Az európai gyógyszergyártó vállalatoknak mind nagyobb problémát jelent a gyógyszerárak fokozatos csökkenése a kontinensen, és az Európai Unió bővítése újabb kihívást jelent számukra az árnyomás tekintetében. Magyarországon és Lengyelországban már le is zajlottak az első összecsapások egyes nyugat-európai gyógyszergyártókkal. Az alacsonyabb közép- és kelet-európai gyógyszerárak hosszabb távon az úgynevezett párhuzamos kereskedelem elharapódzását eredményezhetik az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők az olcsóbb piacokról a drágábbakra viszik a gyógyszereket. Az ágazat máris hevesen lobbizik ez ellen, és minden bizonnyal el fogja érni, hogy a következő néhány évre erősen korlátozzák a párhuzamos kereskedelmet. A kereskedők szerint azonban ez azzal fog járni, hogy mind a fogyasztók, mind a forgalmazók többet lesznek kénytelenek fizetni. Az európai gyógyszergyártók szövetsége (Efpia) szerint a párhuzamos kereskedelem már a 15 tagú EU-ban is évente kétmilliárd eurót vitt el a gyógyszergyárak nyereségéből.
A gyógyszerárak csökkenése az elmúlt tíz évben azzal a következménnyel járt, hogy a befektetések súlypontja mindinkább áthelyeződött a nyereségesebb amerikai piacra – mondta Franz Humer, a svájci Roche konszern és egyben az Efpia elnöke a cég éves közgyűlésén. Iparági adatok szerint az 1998 óta forgalomban lévő gyógyszerek 70 százalékát az Egyesült Államokban fejlesztették ki, és csak 18 százalékát Európában. Humer szerint erről egyebek között a európai kormányok tehetnek, amelyek a fő gyógyszervásárlók, miközben gátat próbálnak vetni az egészségügyi kiadások emelkedésének. A probléma egyik oka, hogy míg az Egyesült Államokban az állam támogatja a gyógyszerkutatást, Európában ez hiányzik – mondta Tom McKillop, a svéd–brit AstraZeneca Plc vezérigazgatója, az Efpia eddigi elnöke. Az árcsökkenés a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások visszaeséséhez vezet, ami Humer szerint súlyos gazdasági és szociális következményekkel fog járni, egyes gyógyszerek például egyszerűen el fognak tűnni az olcsóbb piacokról.
